Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - BÁRTH JÁNOS: A csíkszentmiklósi havashasználat és a Tatros-völgy korai népessége

„A Gyimes Lokára egyszer bé járván három Megye Bírák, három napra napszámértés intertentióért". 3 mft. 36 pénz. 1798. Kiadások „A Gyimesi Korcsoma háznak toldásáért, fedésiért, padolásáért, tapasztásával edgyütt". 17 mft. 8 pénz. „Ugyancsak a Gyimesi Korcsomán kőből építtetett pinczéért". 27mft. 48 pénz. 1799. Kiadások „Adtam a négy Vicze Megye Bíráknak az május kezdetin Lókra járásukért magammal edgyütt holmi Contraversiáknak el igazításáért, egynek egynek napszámja 24 pénz, mely mind edgyütt tészen". 3 mft. 60 pénz. „Ha nem akkori járásunkbéli három napi Intententióért 5 személyekre" 1 mft. 2 pénz. „Júliusban a ' Bükkben való járásukért, midőn Biszérika hellyet adtunk az ottan lévő lakosoknak, három Vicze Megye Bíráknak adtam két napokra " 1 mft. 48 pénz. „Most novembernek kezdetin négy napokra Taxa szedni járván negyed magammal a' Gyimes Lokára fizettem napszámot" 3 mft. 84 pénz. „Ugyan akkori intertentiókért". 78 pénz. Egy gyimesi házassági per tanulságai 1762-ben egy gyimesi házassági per került a gyulafehérvári püspöki szentszék elé.

6 A perben szereplő gyimesi házaspár tíz évi együttélés után el akart válni, mert kiderült, hogy a férj kezdettől fogva alkalmatlan volt a házaséletre. A férfit BARABÁS Istvánnak, feleségét PUSZTINA Erzsébetnek hívták. Az asszony neve a Moldvai Pusztina falu nevét idézi. A férfiról pedig ki is derült, hogy házasságkötéskor Moldvában lakott az anyja. A házaspár a per idején a csíkdelnei nemes BOCSKOR Mihály jobbágyának számított. A gyimesi Lok területén lakott, közelebbről a Nyíres nevú határrészen. Házasságkötésük idején valószínűleg ágrólszakadt hazátlan zsellérek voltak, mivel lakodalmukat is más gyimesi jobbágy házánál tartották, illetve később is évekig más házánál laktak és más gazdánál szolgáltak. A NÉMETHY István csíkszentmihályi plébános által vezetett tanúvallatás először azt próbálta tisztázni, hogy a férj, Barabás István valóban impotens-e, vagyis tehetetlen-e a testi közösködésre. A szóhasználatra való tekintettel érdemes idéznünk a három kérdés egyikét: „Tudgya-é a' tanú bizonyossan Tatros Lokán lakó Barabás István nevű Csángó Pusztina Erzsébetet hogy Anya Szent 6 GYÉL. PHI 46/1763. ( 1 7. doboz).