Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
XVII-XVIII. századi kályhacsempék a csíkszeredai Mikó-várkastélyból (Kémenes Mónika művészettörténész)
zás. 16 Az alvinci Bethleni-kastélyból" származó, valamint a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, 18 illetve a Brassói Múzeum 19 gyűjteményeiben található ónmázas csempék csak kis eltérést mutatnak a majdnem azonos méretekkel rendelkező, Mikó-várból származó töredékekkel (3. tábla 3.). Brassói párhuzamát a közlő a XVIIL századra helyezi, az északkelet-magyarországi Fűzéren 1641 és 1644 között emelnek kályhát hasonló csempékből. 20 A kolozsvári darabbal azonos csempén szereplő 1679-es évszám 21 esetében nem zárhatjuk ki, hogy utólagosan vésték a dúcra. Kevésbé elterjedt a négyzet felezőinek és átlóinak találkozásánál elhelyezett virágos körökkel díszített típus (3. tábla 2.), melynek nagyon hasonló, mázatlan analógiája az Adolf Reschgyűjtemény, Kolozsváron őrzött részében található. 22 Technikai sajátosságaik, méreteik, valamint motívumelemeiknek hasonlósága alapján feltételezzük, hogy e típus a fent említett, szívekkel díszített kályhacsempével egyazon kályha felépítésében vett részt. Az egymást határoló körte alakú mezők és az ezeket kitöltő, növényi ornamentikával díszített kályhacsempe rekonstrukcióját a töredék kis mérete nem tette lehetővé (4. tábla 4.). A kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményében található, valamint Alsórákosról, Alvincről, Zalatnáról származó XVII. századi, esetleg XVIII. század eleji analógiáit közlőik nem keltezték szorosabban. 23 Hasonló a helyzet az egész Erdély területéről ismeretes, kis orsó alakú rácsmezők által tagolt típus (6. tábla) esetében is. 24 A központi rozetta köré szerveződő körívrészletek és az igényes rajzú, növényi ornamentikával díszített kályhacsempe (3. tábla 4.) majdnem azonos dúccal készült mása Szebenből ismert. 25 A szebeni Emil-Sigerus Múzeumban található hasonló mezőfelosztású, de növényi díszében már stilizálásról tanúskodó kályhacsempén az ornamentikába szervesen illeszkedő, 167l-es felirat olvasható. 2 " E csempedísz korábbi előképének is tekinthetjük a csíki töredékből rekonstruálható kályhacsempét. A négyzetes csempe közepén elhelyezett 16 Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról. Miskolc, 1992. 27., kat. 89., 252., 289. Erdélyi lelőhelyei: Kolozsvár (Marcu Istrate, Dana: í. m. Pl. 38/81.), Földvár (uo. Pl. 85/15.); Szeben (Klusch, Horst: i. m. Abb. 58). 17 Marcu Istrate, Dana: i. m. Pl. 169/166. 18 Uo. Pl. 36/57., 38/18. 19 Klusch, Horst: i. m. Abb. 58., 78. 20 Simon Zoltán: i. m. 174. 21 Marcu Istrate, Dana: /. m. 199. 22 Marcu Istrate, Dana: Í. m. Pl. 29/41. 23 Uo. Pl. 28/30., 124/157., 171/171., 174/25. 24 Kolozsvár, uo. Pl. 28/33.; Váka - Pl. 43/6., Fogaras - Pl. 80/224., Marosnémeti - Pl. 98/1., Alvinc - Pl. 171/172., Kisdisznód - Klusch, Horst: i. m. Abb. 57. 25 Uo. Abb. 50. 26 Uo. Abb. 48.
