Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

XVII-XVIII. századi kályhacsempék a csíkszeredai Mikó-várkastélyból (Kémenes Mónika művészettörténész)

stilizált levél irányába ívelő, plasztikus növényi mintával díszített, zöld ólom­mázas kályhacsempe (3. tábla 1.) azonos, mázatlan analógiája szintén az emlí­tett múzeum gyűjteményében található. 27 A két oszlop közé helyezett korsóból kinövő virággal díszített csempe közeli párhuzamai eddig csak Szebenből is­meretesek. 28 Egy nagyon hasonló dúccal készült változatán az 1786-os évszá­mot alighanem a gyakran alkalmazott dúc későbbi átalakításának tulajdonít­hatjuk. 29 Az ismert analógiák tükrében a fenti töredékeket (2-6. tábla) XVII. száza­di habán kályhacsempékként, illetve valamelyik szászföldi céhes műhely ter­mékeiként értékelhetjük. Minőségi szintjük arra enged következtetni, hogy a belőlük épült fűtőberendezések színvonalra törekvő belsők alakításában ve­hettek részt. Az 1611-ben csíki alkapitánynak, majd 1613-ban főkapitánynak kinevezett Mikó Ferenc 1623-ban elkezdett építkezéseinek befejezéséről nem rendelke­zünk adattal, azonban már a harmincas években írott források tanúskodnak az épületegyüttes főúri rezidenciális funkciójáról, 30 ettől az időponttól számol­hatunk a kályhák felállításával. Mikó Ferenc 1635-ben bekövetkezett halála után alsócsernátoni Damokos Tamás, csíki főkirálybíró birtokolta, 3 ' aki felesé­gül vette Macskási Ilonát, az apja után egy évvel elhunyt Mikó József özvegyét. 1654-ben Damokos Tamás egy jobbágykötő levelet a kastély ebédlőpalotájá­ban állíttat ki. 32 1661 előtt a várkastély a II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata során tatár fogságba került Damokos Tamás gyerekei gyámjainak, Káinoki Mihály­nak és Lázár V. Istvánnak 33 a gondjára marad. A miklósvárszéki tisztségeket bíró Kálnokiról azonban feltételezzük, hogy kőröspataki vagy szárazajtai bir­tokain lakott, 34 Lázár István pedig szárhegyi rezidenciáján. Endes Miklósnak a 27 Uo. Abb. 60. 28 Uo. Abb. 40. 29 Uo. 58., illetve 92. ábra. 30 Az alcsíki protocollumok adata szerint 1631-ben törvény elé idézik Göricze Istvánt, a Mikóújvárban szolgáló darabontot. (Mihály Zita - Szőcs János: /'. m. 4-6); I. Rákóczi György fejedelem 1635 novemberében a várból keltezi a csíki tisztviselőkhöz intézett rendeletét (uo.). 31 Orbán Balázs: i. m. 24-26.; Kőváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei. Kolozsvár, 1892. 100. » Székely Oklevéltár VI. 198-199. 33 Káinoki Mihály Damokos Tamás sógora volt, férje Damokos Katának, szárhegyi Lázár V. Ist­ván és Damokos Tamás pedig együtt viselték a csíki főkirálybírói tisztséget Mikó Ferenc, majd Petki István főkapitánysága alatt. A Barcsay-párti Káinoki Mihály és a Kemény-párti Lázár István egyébként 1660-ban nyílt ellenséggé válnak. (Endes Miklós: i. m. 107., 120.) 34 Pál-Antal Sándor: i. m. 79.; Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alko­nyán. Bukarest-Kolozsvár, 1998. 41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom