Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bándi József

Azt is el kell mondanom, hogy a benzinnél és a gázolajnál a minőségi faktorok elég széles skálán mozogtak. Tehát én bele tudtam tenni a gázolaj felső határába azt, ami pedig már nem volt odavaló (a benzin alsó határát). Lehetett kiigazítást tenni. Tudom, amikor az árakat kialakítottuk, akkor gyakorlatilag az áraknál ezek a határok igen döntőek voltak. így belefért a gázolaj minőségbe az, ami esetleg már nem is gázolaj volt, vagyis átfedések voltak. Ezekben a kiigazításokban volt Vájta jó partner. Akkor gyakorlatilag a Mineralimpex is jó partner volt. A tervhivatalban pedig pl. hosszú ideig Vályi Péter volt az elnök, aki Vájta Lacinak az egyetemen évfolyamtársa volt, együtt végeztek, és jó barátságban is voltak. Nagyon sokszor hármasban tartottunk stratégiai megbeszéléseket. Pl. elmentünk Királyházára vagy Siófokra, és oda elvonulva egy napig azt beszéltük meg, hogy a következő időszakban mit, hogyan kellene intéznünk. így alakultak ki a termékvezeték rendszerek, hogy pl. épüljön ki Szajolig! Milyen nagy dolog volt ez akkor! Ma már ez elfogadott módszer. - Ezek nem honvédelmi, stratégiai, katonai szempontok voltak? De ezek részben kapcsolódtak azokhoz. A Tervhivatalban volt egy osztály, amelyik ezeket a szempontokat figyelte. A stratégiai kérdések úgy jelentkeztek nálunk, hogy volt egy ÁRHI nevű katonai szervezet, amelynek hadi tartalékokat kellett képeznie. Mozgósítás esetére kellett az üzemanyagot biztosítania. Ennek az ÁRHI-nak tárolókapacitásai voltak részben Csepelen, részben Péten és erdőkben eldugva is. Gazdálkodtunk az ÁRHI készletekkel is, mert a betárolásoknál figyelni kellett arra, hogy bizonyos termékeket nem lehetett korlátlan ideig tárolni. A lejárt készleteket visszavittük és felfrissítettük, kicseréltük újakra. Hasonló dolog volt a terítés kérdése, hogy az ország melyik részére miből, mennyi kerüljön. Az egyik legnagyobb költségtényező az üzemanyagokban a fuvarköltség. Nem mindegy, hogy honnét hova szállítom azokat. Ezért volt az érdekeltségi területe a DKV-nak Budapest környéke, és megvolt Nyirbogdánynak, Szőnynek is. Ezen felül még az ÁFOR-nak létesítettünk minden egyes finomítónál telephelyet. így az ÁFOR ott vette át mindjárt a finomítótól a készárut, és onnan forgalmazott. Gyakorlatilag tehát az volt a cél, hogy a nagy tárolókapacitással rendelkező finomító kereskedelmi árukészletet is tároljon. Az egyik legna-