Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban
esztergomi palotakápolna és a Vitéz János-studiolo falképeinek restaurálása. Műemlékvédelmi Szemle XI. (2001) 92, 98, 104, 106. 30 Román András: Kortárs középkor? Esztergom 1938-2000. Műemléklap IV. 2000/3-4. március - április, 17.; Román András: Esztergom 2000. Műemlékvédelem XLIV (2000) 172; Marosi i. m. 2001. 355. 31 A stílusrokonság ellenére a Fortuna utcai ház homlokzata sokrétűbb tagolású, és ott a téglát barázdált felszíne és világos színe a tört kőhöz teszi hasonlóvá - valamiféle alkalmazkodás ez a szintén vakolatlanul hagyott középkori maradványokhoz. 32 Marosi i. m. 2001. 357. 33 Lővei i. m. 1999. 293.; Takács i. m. 2000. 9. 34 Gerevich Tibor: Magyar Műemléki Kiállítás a Nemzeti Szalonban 1942 nov. 25 - dec. 8. Budapest, 1942. 5. 35 Álljon itt két idézet efféle gondolatokkal, illusztrációképpen. „Az idegent, aki üdülni, ámuldozni, pénzét költeni jön hozzánk, jól kell tartani ámulni valóval, olyannal, amihez érdemes elzarándokolni. Köztudomású, hogy a Rákóczi-féle szabadságharcot követőleg várainkat, kastélyainkat lerombolták s még az erődíthető templom sem kerülte el végzetét. (...) magánkastélyok, várpaloták, vadászlakok (...) legjavát vagy a felszabadítók szétlőtték, vagy bútorait széthordták, épületállagát elhanyagolták. (...) Hamisítsatok! Hamisítsatok, minél jobban, minél többet! Hamisítsatok úgy, hogy a közturista rajt' ne kapjon, de még annak is öröme teljék a hamisításban, aki értő szemmel rajtakap benneteket. (...) Olyan delejes erejű látnivalókat kell a domborzati térképre rávarázsolni, ami ha nem is éri utol a két Loire kastélyainak építészeti remekléseit, de vállalja a vetélkedőt. Úgysem Itáliával, Franciaországgal kell vetélkednünk; hanem Béccsel, Krakkóval, Prágával. Ne gorombán, hanem mesteri fölénnyel; (...) ...ahol leltek egy 18. századi városházszegelletet, egy 17. századi végvár-sarkallatot, ott hazudjatok hozzá az egészet; hogy ott pompázzon intarziapadlós belsőségeivel, tereziánus volutáival az idegenforgalmi prospektusokban. Az idegenforgalmat élményszámba menő vedutákkal, gloriettekkel, lovagtermekkel, szakállszárítókkal laktatni, jól tartani - ez a mi jól felfogott erkölcsi kötelességünk." Határ Győző: Csak az csízeijen, aki érti a csíziót. Veduták, gloriettek, lovagtermek, szakállszárítók. Magyar Nemzet, LXI. 50. szám, 1998. február 28. szombat. 15. „A rom, mely hajdan erősség, a nemzeti függetlenség valóságos, egyben jelképes erőssége volt, az arra járót, az ott élőt naponta arra figyelmeztette, hogy jobb ha békén marad; ha feledi dicsőnek vélt múltját (...) Idővel a rom, hiszen haszontalan, csak elhordott köveivel szolgálta az embert, megszűnt mementó is lenni, legfeljebb azt a leverő érzést állandósította a lelkekben, hogy bármihez kezdünk, az rommá lesz: alkalmatlanok vagyunk az önálló életre. (...) A rom csak arra jó, hogy rombolási kedvet ébresszen sok látogatóban, hogy szemétlerakó helynek használják, nyilvános vécének. A helyreállított épület a működtetőjének hasznot húz, épp azért, mert nem rom, hanem „szolgáltatásokat" nyújtani képes intézmény, s ezért sokkal több látogatót vonz, emellett a nemzettudat és közérzet szempontjából is hatékonyabban szolgálja a célt. {Ha Kölcsey nem Husztnak romvárán megállva borongott volna, hanem egy olyan épületet járhatott volna be, amely lakható, és amelynek lakója a kor fejlettségének a szintjén lett volna gazdája a környező földeknek, más lett volna múlt- és jövőszemlélete, és talán egy olyan Himnuszt írt volna, ami nem könnyeket csal az ember szemébe, hanem lelkesít" (kiemelés tőlem) Jankovics Marcell: Múltunk romokban hever. Van-e még e helynek, az országnak szelleme? Magyar Nemzet, LXI. 68. szám. 1998. március 21. szombat. Vö. még: a 19. század Visegrád-képéről: Marosi Ernő: Visegrád a nemzeti tudatban. Művészettörténeti adalékok. Ars Hungarica XVI. (1988) 5-10. 36 Búzás Gergely: Lapidarium Hungaricum 2. Pest megye I. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota. Budapest, 1990.; Búzás Gergely: A visegrádi királyi palota Mátyás-kori építészeti kőfaragványai. Katalógus. Altum Castrum 1. Visegrád, 1991.; A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Visegrád régészeti monográfiái 1. Szerk: Búzás Gergely. Visegrád, 1994.; Medieval Visegrád. Royal Castle, Palace, Town and Franciscan Friary. Ed: Laszlovszky, József. Budapest, 1995.; Búzás Gergely: Giovanni Dalmata Herkules-kútja a visegrádi királyi palotában. Szerzőtársak: Réti Mária, Szőnyi Endre. Budapest - Visegrád, 2001. 37 A kötetekben feltűnő, egyes rekonstrukcióelemeket bemutató szövegrészek távolról sem adnak koherens magyarázatot a felépült millenáris „helyreállításra". Belőlük elmarad az időnként szép illusztrációként felfelbukkanó rekonstrukciós rajzok indoklása éppúgy, mint a palota újjáépítésének magyarázata. Két kivétellel külön foglalkozom: a loggiához ld: 44. jp; a Herkules-kúthoz ld: 45. jp. V.o. még: Feld i. m. 1999/A. 32-36, és különösen: 35-36, felhíva a figyelmet a dokumentálás hiányosságaira.
