Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Tolnai Gergely: Táguló lehetőségek – egy kiállítás margójára

A légoltalom másik, főleg Budapest-szerte feltűnő létesítményei a légoltalmi figyelők.

12 Ezek a kisebb, a térképeken általában „bunkerként" feltüntetett beton objektumok hegyek, sziklák ormain, házak, csarnokok tetején láthatóak. Ezekről sem jelent meg összefoglaló, ám formáik vizsgálata alapján két fő csoportot lehet megkülönböztetni. Az egyiket főleg a Budapestet körülvevő hegyek és sziklák tetején, kiugró ormain lehet találni: például az Apáti-sziklán, a Martinovics-hegyen, a Hunyad-ormon, a Fazekas-hegyen, az Olimpiai-parkban és 2001-ig még a Sas-hegyen is volt kettő. (Ezeket azonban a természetvédelmi terület rekonstrukciója során elbontották.) Ezen megfigyelők valószínűleg a fővárosi Légoltalmi Parancsnokság figyelőőrseinek települési helyei voltak, közvetlen telefon (vagy rádió)- összeköttetésben a központtal. Az őrsök feladata a bombázások helyszínének és hatásának megfigyelése volt, a bombák útjának figyelemmel kísérése, az okozott károkról elsődleges információk nyújtása. (6. ábra) A „bunkerek" álló henger alakúak, három-három nyílással és egy ajtóval.

13 Bejárataikat eredetileg 10-20 mm vastag acélajtóval védték, ám azok nagy részét az idők folyamán leszerelték, azaz ellopták. A fedezékek belső területe 125-130 cm átmérőjű, vasbeton falaik és födémjeik vastagsága 28-32 cm között terjed. Bejárataikat egy-egy íves vasbeton fal és külön kis födém óvta. A relatíve vékonyabb falakat az indokolja, hogy ezeket az objektumokat nem a közvetlen rombolóbomba-telitalálatok elleni védelemre tervezték, hanem „csak" a szilánkok, repeszek, valamint az alacsony támadó vadász- és csatarepülők fedélzeti fegyvereinek hatása ellen óvták meg a bent tartózkodókat.

14 6. Budapest, már lebontott figyelőállás a Sas-hegy tetején. 1998. Fotó: Tolnai Gergely