N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Valter Ilona: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban 1986-1991

Valter Ilona ÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A ZSÁMBÉKI PREMONTREI PRÉPOSTSÁGI ROMBAN 1986-1991 A zsámbéki romot a szakmai és az érdeklődő közönség Magyarország legszebb romjaként tartja számon. Sorsát folyamatosan nyomon kíséri a közvélemény. Ezért adjuk közre a legújabb ásatások eredményeit egy rövid összefoglalásban. A múlt század végére a templom igen rossz állapotba került. Möller István 100 éve, 1889-ben bravúros gyorsasággal elvégzett téglakiegészítéseivel, megerősítéseivel megmentette a végső pusztulástól a zsámbéki romot, majd ezt követően egészen 1934. szeptember 30-án bekövetkezett haláláig figyelemmel kísérte a vele kapcsolatos eseményeket. 1933-ban még ő kezdte meg a kolostor feltárását, később, halála után e munkát Lux Kálmán professzor és fia, Lux Géza folytatta 1934-36-39-ben. A templom északi oldalán feltárták a kolostort, és a kor szokásának megfelelően betonlepénnyel konzerválták. Nem választották szét a premontrei prépostság falait a pálos kolostor falaitól. A templom belsejében megtalálták egy korábbi kis templom alapjait, benne meghatározhatatlan ún. ,,haránt falakkal". E kis, falusinak nevezett templom korát nem lehetett ekkor meghatározni. A jelentős tudományos eredményt hozó kutatásról igen csekély dokumentum maradt fenn. 1939-ben Lux Géza megjelentetett egy kisebb tanulmányt, de régészeti metszetek, rajzok nem készültek. A templomrom időközben újra rossz műszaki állapotba került, és restaurálása elengedhetetlenné vált. Ezt megelőzően kaptam megbízást 1986-ban, hogy végezzek hitelesítő ásatást a területen. A kutatás feladatait az elődokumentációban így foglalta össze Marosi Ernő: „Zsámbékon a a középkorban három különböző építészeti együttessel (nem csupán periódussal) számolhatunk: falusi templommal, azt a helyén felváltó premontrei monostorral, majd az annak templomát helyreállítva megtartó pálos kolostorral. A falusi templom Lux ásatásain került elő, helyzete meghatározta a premontrei monostor templomának helyzetét, beleértve a hossztengely 46-os eltérését a kelet-nyugati iránytól. Luxnak a falusi templom feltárásáról adott leírása nem kielégítő. Csak alapfalakat rögzített, nem beszél a járószintekről. Kérdés továbbá, hogy az általa feltárt „harántfalak" melyik épülethez tartoztak. További régészeti feladat a falusi templomhoz bizonyára tartozó temető feltárása, amellyel szerencsés esetben annak datálása is megközelíthető lenne. A premontrei monostorra nézve is új eredményeket várunk." Kérdés, sikerülhetett-e a már egyszer megbolygatott területen kérdéseinkre választ nyerni? A premontrei templom hajójában újra feltártuk a korábbi, félköríves szentélyű ún. „falusi" templomot (8. kép). E korábbi templom padlószintjét letaposott kavicsréteg jelezte, habarcsborítással. Eddig a szintig jutott 50 éve a Lux-féle ásatás. Mi leástunk a bolygatatlan szikláig, és még egy járószintet találtunk a kis templom hajójában, a félköríves szentély északi részén, a diadalív tájékán pedig egy korábbi épület csekély falrészletét. Ezen kívül a kis templom külső járószintje alatt még egy korábbi járószintet lehetett