N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Valter Ilona: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban 1986-1991

megfigyelni ott, ahol a rétegek megmaradtak. Mindez azt jelezte, hogy az ún. „falusi" templomot megelőzően egy korábbi épület (minden bizonnyal templom) állott a dombon. A premontrei templom belsejében, a kolostor alatt, a templomtól keletre és délre összesen 463 sírt tártunk fel. E sírok nagy része korábbi, mint a premontrei monostor. Ez azért is egyértelmű, mert a premontrei templom és monostor falai ráépültek a sírokra, a betemetés tehát a prépostság alapítása (1210-20 körül) előtt történt. Jó néhány sírban találtunk S végű hajkarikát, vagy egyszerű huzalkarikát, gyűrűként, hajkarikaként vagy fülbevalóként alkalmazva. Kisebb átmérőjű (korai) ezüst-, vagy nagyobb átmérőjű (későbbi) bronzkarikák ezek. A legújabb kutatások szerint a S végű hajkarika nem igazán alkalmas pontos keltezésre, csak akkor használható, ha pénz is előkerül a temetőben. A jónéhány 12-13. századi pénzen kívül 11. századit is találtunk és ez egyértelművé teszi, hogy a temető egy része 11. századi. A sírok antropológiai feldolgozását modern kémiai-serológiai módszerekkel Lengyel Imre professzor végzi. Meghatározta az itt eltemetett egyedek nemét, életkorát, vércsoportját, és - ahol ez lehetséges volt - a szoros genetikai kapcsolatot is kimutatta. Ez a módszer - azonos talaj összetétel esetén - alkalmas arra is, hogy a betemetések relatív kronológiáját megközelítő pontossággal megadja, ha pénzzel keltezett sír van. A csontok a szokásos A, B, AB, 0 vércsoportra oszlanak. A B vércsoportos társaság egy, a honfoglaló magyarság B túlsúlyos temetőiben nyugvókkal mutat hasonlóságot. Az S végű haj karikák a B vagy a 0 vércsoportos sírokból kerültek elő. Az itteni A vércsoport fenotipikus megoszlása nyugat-európai, pontosabban francia hasonlóságokat mutat. Ez a fajta A vércsoport Zsámbékon a 15. századig követhető a sírokban. Ez azért jelentős, mert az adatok szerint a zsámbéki premontrei prépostságot a francia eredetű Aynard nemzetség alapította (Smaragd nemzetségnek, később Zsámbéki családnak is nevezték őket) és 1403 után megszűntek itt birtokosok lenni. Lengyel Imre szerint a korai - B vércsoportos magyar népesség mintegy 60 évig használta egyedül a temetőt, és 1030 körül (Szent István király idejében) kezdett el itt temetkezni, feltehetően egy kis templom köré, amelynek már csak kis méretű falrészlete maradt meg. Lengyel Imre számításai szerint 1100 körül kezdődött az A vércsoportos társaság itteni temetkezése és mintegy 40 évig együttesen használták a temetőt a korábbi népességgel, kb. 1150-ig. A két csoport egymással házasodott, genetikai keveredés történt, majd a korai népesség beleolvadt a később jöttékbe. A hagyomány úgy tartja, hogy a francia Aynard lovag és kísérete III. Béla királyunk második feleségével, Capet Margittaljött Magyarországra 1186-ban, és kapta a zsámbéki birtokot. Az új kutatások nyomán a régészeti és embertani anyag ellentmond ennek. Úgy tűnik, hogy a francia eredetű népesség 1100 körül telepedett le Zsámbékon. Könyves Kálmán és fia, II. István kora ez. Kérdés, hogyan kerültek ide. Kálmán első feleségének kíséretében, aki a szicíliai normán fejedelem lánya volt, vagy talán az első keresztes hadjárat alkalmával? A félköríves szentélyű ún. „falusi" templomot bizonyosan ez a francia eredetű család építtette, 1100 körül. Kulcsfontosságú sírok bizonyítják ezt. Már Lux Géza tanulmányában is szerepel, hogy vörösmárvánnyal fedett, falazott sírt találtak a kis templomban, amit nem bontottak fel. Az volt a feltételezés, hogy e sírban nyugodott az 1258-as birtokmegerősítő oklevélben szereplő Pena asszony, az egyik alapító, Egyed ispán felesége. A sírt felbontottuk, és négy egyedhez tartozó koponyát és csontokat találtunk benne, melyek A és 0 vércsoportúak. A falazott sír biztosan a félköríves szentélyű templommal