Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A pásztói román kori timpanon

Ugyancsak jellemző rájuk, hogy a kereten kissé túlnyúlnak. Ez nálunk már a gyulafehérvári déli kapu timpanonján is előfordul. A pásztói dombormű Krisztus fejénél is észlelhető, de a mellékalak feje is túlnyúlik a kereten. Az ívmező-kompozíciót tehát bízvást lehet német eredetűnek tekinteni. A pásztói Krisztus fejre jellemző a rendkívül nyújtott fejforma, amely az emberből az „aszketikus" jelzőt hívja elő. Igen jellegzetes, hogy az arc a szemeknél, összeszűkül. A szemek egyébként aránylag kicsik, és igen közel ülnek egymáshoz (5. sz. kép). Az orr és a száj nem látszik. Szakái Ernő véleménye szerint ez nem törés, hanem szándékos levágás eredménye, és itt az arc csonkításáról van szó.

17 Véleményünk szerint talán inkább a másodlagos befalazáskor sérült meg az arc. Ugyancsak igen jellegzetes a Krisztus fejen a haj, amely a magas homlok fölött határozottan uralkodik és asszimetrikusan komponált, u.i. a Krisztus fej bal oldalán szépen megcsavart tincsekben, hosszan hullik alá (6. sz. kép). A hajviselet olyan, hog)' mindkét oldalon láttatja a nagy, kissé előrehajló, húsos füleket. Ami a fejformát illeti, az semmi módon nem illeszkedik bele abba a későrománnak mondható fejlődésbe, ami a hazai, 1220 előtti, illetve 1200 körüli művészetet jellemzi. A korai gótikának egy lényeges vonásáról van itt szó, ami még Franciaországban sem a stílus legelső emlékeihez tartozik (St Denis, Chartres), hanem mint tendencia az 1170-es évek táján jelentkezik és csupán 1200 táján jelenik meg ebben a különös, nyújtott, spirituális formában, mint amilyen a pásztói fej. III. Béla Esztergoméban ez a fejforma még nem létezik. Első megjelenése a Tihanyi Múzeumban őrzött Balatonfőzfő környéki fejen észlelhető, mely a XIII. század első negyedére keltezhető és alighanem Pál apostolt ábrázolja. Ezen kívül még Vértesszentkereszten, a bencés apátság faragványai között van hasonló fejforma

18 és ennek készítési kora a XIII. század második negyedére tehető. Az arc részletei, a haj nem emlékeztetnek a pásztói fejre, csak a fej hosszanti formája. A pásztói fejformához hasonlóságot keresve ismét visszatérhetünk a pusztaszeri oszlopszobrokhoz. Különösen nagy a hasonlóság a kezében botot tartó szoborhoz (7. sz. kép), amelyet szintén a XIII. század második évtizedében faraghattak.

19 A pásztói Krisztus fej finoman nyújtott jellegéhez méltó, hasonló gonddal faragott a felemelt, áldást osztó jobb kéz. Különös, hogy ehhez a formáláshoz, amely 3. kép A pannonhalmi porta speciosa 4. kép A Sahy (ipolysági) templom nyugati bélletének részlete kapujának bélletrészlete