Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A pásztói román kori timpanon

5. kép A pásztói Krisztus fej jobbról nézve 6. kép A pásztói Krisztus fej balról nézve valamiképpen a spirituális tartalmak kifejezésére törekszik, hogyan járulhat a robusztus test szinte durva módon való ruhás megjelenítése. A mellékalak elég kevéssé látszik. Térdelő alak, imádkozó kézfejjel van ábrázolva. Feje, keze meglehetősen elnagyolt. Az orra rövid, a szeme furcsán szétfolyóan nagy. Szakái Ernő véleménye szerint a kő faragása nincs befejezve és ez leginkább a mellékalakon látszik. Ugyancsak Szakái Ernő állapította meg gondos vizsgálat után, hog)' a timpanon ábrázolását két mester faragta. Más mester készítette az ornamentikát és más mester faragta a figurákat. Ez egyébként természetes, nagyobb kőfaragó műhelyekben voltak ornamentális, illetve figurális ábrázolásokkal foglalkozó kőfaragók és ez a két típusú munka nem volt különösebben felcserélhető. A timpanon hátoldalán töredékesen megmaradt Agnus Dei ábrázolást látunk (2. sz. kép). A bárány két hátsó lába, hátsó felének részlete és a kereszt egyik szára látszik alig kiemelkedően. Érdemes megjegyezni, hogy a bárány hátsó lábai leginkább lópatára emlékeztetnek. Alul 10,5 cm széles, a síkból kiemelkedő keret van, ami az állat hátsó lábánál egy darabig felfelé is nyomon követhető, 20 cm magasságig. Itt világosan látszik, hogy a kő faragása nincs befejezve, az Agnus Dei ábrázolás soha nem készült el. Teste helyén ma bemélyedő törésfelületet látunk. Két fajta faragástechnikát figyelhetünk meg. A kész alsó keretet és a felső síkot baltával faragták, a befejezetlen függőleges keretnél vésőnyomokat látunk.

20 Ha a faragást befejezték volna, a bárány mögött a síkot ugyanúgy mélyítették volna, mint az alsó keret belső oldalán. Összegezve a timpanonról elmondottakat: az Áldó Krisztust ábrázoló timpanon készítésének korát az 1230-as évekre tehetjük, a domborművet keretező áttört ornamentika, a koragótikus formájú Krisztus fej és a ruházat ismertetett párhuzamai alapján. Egy 180 cm széles belső nyílású kapuhoz tartozhatott (8. sz. kép). Megfigyelés szerint a hengeres kialakítású ornamentális keret profilja felül hátralép, és ez nehezen teszi elképzelhetővé, hogy melléje további archivoltok sora-