A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Örsi Károly: Kertépítészet Magyarországon a XVIII. században

hoz is. Itt, a profán barokk nyaralókasicly - földszintes szárnyakkal - patkó alakú udvart zárt körül az északi homlokzat előtt, középen kovácsoltvas díszkapuval, ahonnan allé indul a hegyek felé. Ebben a megoldásban is a Villa Aldobrandini érkezési megoldását lehet felismerni. Lippay György pozsonyi hercegérsek ezekre az egyházi előképekre alapozva készíttette Európa-hírű kertjét Pozsonyban. Feltehetően azért őrzi ez a kert jobban reneszánsz kert jellegét, mert alapítója Forgách Ferenc bíboros megépíttette a kert alapjait, kerítését és ez sok szempontból kész helyzetet teremtett Lippay György érseknek, amikor 1642-ben elkezdte a kastély és kertje továbbfejlesztését. A bejáramái a kastélykertben egy tó közepén Sárkányölő Szent György szobra idézi Lippay György érseket. A vízi játékok a kertben a korai magyar barokk kertépítészet példái, ugyanúgy, mint a kerten belül épített „Itáliai kert" melegházának vagy a kastély tornyának építészeti kialakítása. A barokk szobrászati megoldás egyértelműen felismerhető a kert remeteségének, Szent Jeromosnak óriás szobrán, vagy a Parnasszus tetején ágaskodó Pegazus lovas szobron. (Meg kell jegyezni, hogy a remeteség és a Pegazus is igazi barokk gondolat.) A XVI. században megerősödött katolicizmus Rómára érthetően jelentősen támaszkodik. A tanuló ifjak, zarándokok gyakran megfordullak Rómában, látták az ottani barokk kultúrát, és ez természetcsen jelentős szerepet játszott a magyar egyházi és világi barokk építészet kialakulásában. A főpapok, főurak hivatalból és követségben jártak Itáliában, Franciaországban, és útjaikat írásban is megörökítették. Alapvető változás következett be Magyarország életében, mikor a török felelt aratott győzelem eredményeként a Habsburg korona alatt egyesítették a 150 évig három részre osztott országot. 1697-ben a Savoyai Jenő herceg vezetlc csapatok Zcntánál aratolt győzelme megváltoztatta az európai politikai helyzetet. III. Károly (1711-1740) uralkodásával a békés konszolidáció korszaka kezdődött. Az elnéptelenedett Alföldre megkezdték az emberek tervszerű betelepítését, így a nemzetiségiek száma növekedett, de ezzel együtt jó szakemberek is érkeztek hazánkba. A főnemesek visszatértek elhagyott földjeikre, új birtokokat is szereztek - főleg a török felett aratott győzelmek eredményeként -, és új kastélyokat építettek, természetesen parkkal. A viszonylag békés idő lehetővé tette, hogy a várszerű épületek mellé nyitottabb, tágasabb barokk kert épüljön, és az új kastélyok esetében már érthetően a korszerű, ismertté vált francia barokk kertek jelentek meg a sík terepen. A XVIII. században - mint Európa-szerte - nálunk is erős önálló művészetként jelentkezik a kertépítészet. A francia barokk divat szerint építi Belvedere nevű kastélyát Bécsben, a várfalakon kívül 1713-tól a zentai győző, Savoyai Jenő is. Mestere Dominice Girard, Le Notre tanítványa. Egy 1731-ben készült madártávlati képen jól látható az a kert, ami hasonló formában ma is megvan, csak ma már Bécs városa kürülnőtte, körülépítették. Látható a mellette épült másik két hasonló stílusú kastélypark is. A Vaux-le-Vicomte, az első nagy francia barokk kert felépítésének koncepcióját alkalmazták itt is. A Belvedere kastélykertje hosszúkás téglalap alakú, kerítéssel zárt terület, enyhén emelkedő terepen. Magasponljában díszesebb épület áll, ahonnan szép kilátás nyílt a tájra és a kertre, mely három teraszra tagolódik. A török felett győzedelmeskedő Savoyai Jenőnek 1702-től új birtokain - Magyarországon -, Ráckevén és Budafokon is épült kastélya. A ráckeveit teljes szépségében ismerhetjük meg, csodálhatjuk a Duna partjáról, Csepel szigetéről. Az elegáns kovácsoltvas díszkapu három oldalról épületekkel határolt díszudvarra nyílt, tengelyben a Duna felől. A magyar építészetben korainak számító barokk kastély kiemelt középrizalitját kőszoborsor díszíti. Az ellenkező, a nyugati irányban lehetett a kert, amiről semmit nem tudunk, de feltehető, hogy volt, vagy legalábbis megtervezték. Az épület nyitottsága, a felület adottságai lehetővé tették, hogy francia barokk kertet tervezzenek. Tervezője valószínűleg hasonló elgondolást rögzíthetett, mint a bécsi Bclvederc-é. Ez a kastély is jelzi, hogy a magyar építészet kapcsolatait merre kell keresni. Bél Mátyás 1735-ben kiadott könyvében írja le több barokk kertünket. Pozsony ez időben az ország fővárosa és kertészeti központja. Kertjei szépek. Bél ír a pozsonyi Érsekkert múltjáról és jelenéről, és ismerjük azt a rézmetszetet 1730-ból, ami az átalakított érsekkertet ábrázolja. A kert új fénykorát Kcresztély Ágost szászországi szánnazású hercegprímás idején élte, amikor francia barokk elvek alapján alakították át. A késő reneszánsz kert kerítése azonban megmaradt, és megmaradt a tengelyben lévő, azt lezáró emeletes grotta is átalakítva. Megszűnt a gyümölcsöskert, és a teljes területet négy részre osztotta a tervező. A tengelyben széles út visz; jobb és bal oldalán kb. 8 m magas obcliszkck között indul az emeletes kerti lakhoz, ami mögött kerten kívüli távoli dombvonulatok látszanak, és jobb oldalon távol - vizuálisan - a kerthez tartozik a kálvária kupolás épülete is. Díszes, hímzéses partercket alakítottak ki, melyek két oldalán kettős fasorok erősítik a térhatást árnyas sétányt is kínálva. A kastély előtti harmadban - keresztben - út osztja a kertet, s az utak metszőpontjában 8 m magas szökőkút hangsúlyozza ezt a pontot. Talán a régi, késő reneszánsz díszkulak egyike ez átalakítva. A felső szobordíszből előtörő víz két egymás alatü kerek kőtálon hull alá az alsó medencébe. Az utakat a parter szélén speciálisan nyírt tiszafák kísérik. A növények méretéből következtethetjük, hogy a kert már 1710 körül elkészülhetett.