A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Örsi Károly: Kertépítészet Magyarországon a XVIII. században

Ez azonban csak az egyik szép kert a sok közül Magyarországon, mert ebben az időben már sorra alakítják át a régi várkastélyokat és kastélykerteket, s építenek újakat is. A fennmaradt adatok alapján tudjuk, hogy Körmend várkastélyának keleti oldalán, a várárkon kívül épült francia barokk kert. A 70-80 m széles, kb. 200 m hosszú, a kastély szélességében épített bekerített kastélykert a várárok fölött átívelő hídon keresztül volt megközelíthető, melyet a kastély keleti homlokzatára axiálisan építettek. A hossztengelyre merőlegesen két keresztbe menő út hat, közel egyenlő parterre osztja a parkot, ami valószínűleg már egy „vár előtt való" kert helyén létesült. Ez lehetett az, amit 1718-ban már említenek egy Bécsben megjelent leírásban. Építője valószínű Johannes Achim udvari kertész. Tudjuk, hogy 1740 körül nagy szökőkút, és egy falfülkébe (grotta) csorgókút készült. Talán cz lehetett a kert alaprajzán jelzett építmény, esetleg díszlépcső alatt, a nyugati axis-végen. Részleteit más magyarországi francia barokk kerttervek alapján könnyű elképzelni, hiszen valóságos iskolatípus lett ez a kertforma, amelynek gyökerei - véleményem szerint a Vaux-le-Vicomte kertjéhez nyúlnak vissza. Mivel ezt a formát több tervező követi, feltehetően valami mintakönyvből meríthették a gondolatot. A pozsonyi várkert tervét ismerjük, Nagycenk, Gödöllő, Szegvár, Derckegyháza cz időben készült kerttervcit újabban ismertük meg. Felépítésükben sok a hasonlóság még akkor is, ha egy-egy kastélykertre több variáció készült több tervező munkájaként. (így van ez a nagycenki, a gödöllői kastélykert tervein is.) És ez nem lehet véletlen: A kertek lényege ugyanis a közel azonos méret. Az axis főtengelyt derékszögben két út keresztezi, így a teljes kcrltcrület hat, közel azonos méretű táblára oszlik. A tengely két oldalán lévő épülethomlokzat előtti mezők a hímzéses parter helyei. A következő, a második harmad két mezője a zöldszőnyeg (tapis vert) esetleg szökőkutakkal díszítve, végül a harmadik harmad a boszkék helye. Az egész kertet kétoldalról lugas vagy nyírt fasorok határolják, természetesen a tengelyre szimmetrikusan. Vannak esetleg kerti építmények, szobrok is. A tengelyt hangsúlyozhatja díszlépcső, szökőkút vagy kerti építmény. A hasonló felépítésű kertek ezektől a részletektől lesznek különbözők. Vannak azonban ettől eltérő felépítésű kastélykertek is ebből az időből. Féltorony kertje az egyik típus. Ez esetben a kastély előtt a kerti homlokzat szélességében van a süllyesztett parler. 1711-ben épült, tervezője L. Hillcbrand, aki néhány évvel korábban Ráckeve kastélyát is tervezte. Az 1724-27 között épült kastélykert 160 hold területű. III. Károly király felesége tulajdona lett 1720-tól. A hímzéses partért négyszögben veszik körül a nyírt sövények. Az apszis, a kastély középrizalilja, az annak a szélességében levezető díszlépcső és az egész parter területét határoló hársfasorok felezőjében az egész kertrészt keretező magas falban hagyott, kb. 20-25 m széles áttört vasrácsos kerítésszakasz határozza meg. Ezen a nyíláson keresztül volt vizuális kapcsolat a távolabbi részekkel. Ezt a viszonylag szűk kertrészt védelmi okból kellett keríteni. (Az épület másik oldalán lévő díszudvarok eleve kerítetten épültek.) Az a megoldás, hogy tengelyben rácsos kerítésszakasz tart kapcsolatot a távolabbi kertrészekkel, megtalálható a fertődi, a nagycenki, a körmendi, a büki, a nagytétényi és a még egyszerűbb, kisebb Girincs (Borsod megye) barokk kastélykertje esetében is. Természetesen kisebb belső kertrész esetén a térhatárolás szembetűnőbb (pl. Nagycenk), mint tágasabb megoldás esetén (pl. Fertőd kastélykertjénél, ahol szinte fel sem tűnik). Királyfán (Király fal va) a gróf Pálffy családnak már az 1600-as években volt szép kertje, de úgy tönkrement, hogy a szatmári béke után, 1712-ben gróf Pálffy János új kertet építtetett. A legnagyobb és legszebbként említik a 3000 lépés kerületű kertet: „a hátsó részét kőfal keríti, elöl azonban vasrács, hogy a sétáló szabadon letekinthessen és gyönyörködhessen a kertben." Francia díszeit brünni kertész munkájának tartják, aki Dillcnburgból jött. 1763-ban még úgy említik, hogy az ország legnagyobb és legszebb kertje. Cseklész kastélykertjét gróf Esterházy József építtette 1714-től 1722-ig egy korábbi kert bővítésével. Ivánka kastélykertje eltörpül az előző kettő mellett. Ennek terveit is ismerjük, és összevethetjük a korabeli leírással. A gróf Grassalkovich építtette nagyméretű és nagyszabású kastélykert sejteti, hogy milyen lehetett a még nagyszerűbb királyfai vagy cscklészi kastélypark. Ivánka kastélykertjének dísze volt a Duna egyik holt ága, a magyar barokk kastélykertben egyébként egyáltalán nem jellemző széles nagy víztükör. Edelénybcn 1730-ban épült a nagyméretű barokk kastély, amit a Boldva folyó kis szigetén építettek, és itt is széles víztükör jelentkezett. A díszudvarra szép kovácsoltvas kerítésen át lehetett eljutni, előtte - a tengelyben - a víz fölött híd ívelt át, az ellenkező oldalon, a szigeten azonban csak szolid barokk kastélykert épült: a nagyszerű kastélyhoz méltatlanul szegényes kert. Magyarországon Pozsony vonzáskörében épültek a legszebb francia barokk kertek, és ezek közül Európa legszebb kastélykertjeivel is versenyre keltek az eszterházi (korábban Süttör, ma Fertőd) és a kismartoni parkok. Mindkettő az Esterházy hercegek tulajdona volt. Kismartonban egy híres reneszánsz kertet fejlesztettek francia-barokk kertté. A négyszögletes alaprajzú várat (kastélyt) átalakították, de a védelmét szolgáló várárok sokáig megmaradt, és megmaradt a várfal jellegű kerítés is, ami az 1697-es virágtáblás késő reneszánsz kertek