Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Dercsényi Dezső: Műemlékvédelem és tudományos kutatás

ségü töredékkel lehetett kiegészíteni a kutházat, melyet több száz töredékből Szakái Ernő állított össze a visegrádi Salamon torony földszintjén. A következő helyreállításra a legfelsőbb palotaszinten a helyszínen talált oroszlános kut maradványai adtak alkalmat. Itt azonban olyan jelenséggel találkoztunk, ami szokatlan, ha nem egyedülálló a magyar művészet történetében. Az összeomlott baldachinos kut maradványainak feltárása, még inkább annak a támfalnak, mely előtt áll, átvizsgálása meggyőzte arról a restaurátort, hogy itt is egy korábbi kut elbontása után épült az ujabb. A vörösmárvány baldachinos diszkut 1473-ban készült, tehát Mátyás király bontatta le a korábban itt állót, mely a már ismert kutházhoz hasonlóan vörös márványból és vulkáni tufából épült és Nagy Lajos cimere díszítette.Gyakorlatunkban szokatlan jelenség az, hogy építészeti konstrukcióját illetően mindkét kut lényegében azonos megoldású volt,csupán a részletek, a királyi reprezentációt jelző címerek változtak. Mátyás tehát, amidóti elbontatta elődjének --talán sérült --kútját, hozzá hasonlót készíttetett ugyanezen a helyen. E szokatlan művészettörténeti jelenség annál inkább feltűnő, mert mindkét kut inkább a XIV. századi baldachinos síremlékek, mint egy diszkut megszokott formáit képviseli. Szakái Ernő restaurátor módszerének e kutak helyreállítása során kialakult egy harmadik .ellenőrző módszere is. A régészeti megfigyelések a kőfaragó munka sajátosságainak, kapcsolódásainak vizsgálata mellett mindhárom kútnál sikerült felismerni azt az arány-rendszert is, melyben a középkori kőfaragó szerkesztett. A szerkesztésnek ez az európai gótikában általános rendszere nemcsak az ellenőrzést tette lehetővé, hanem néhány helyen, mint pl. az oroszlános kut baldachinos részleteit tartó oszlopok esetében azok méretének meghatározásához is segítséget nyújtott. A régészeti megfigyelések, a kőanyag összetételéből, illeszkedéséből levonható tanulságok és a szerkesztési mód felismerése tette lehetővé a siklósi erkély helyreállítását, mely nemcsak a már említett módszerek, de azok buktatői szempontjából is tanulságos. A siklósi vár helyreállítása során nagyjából azonos helyen előkerült kőanyagból Szakái Ernő egy nagyméretű zárt erkély rekonstrukcióját készítette el. A tervet az OMF tervtanácsa -- bár a felhozott szerkesztési indokok és a legfontosabb részletek alapján helytállónak lászott --az eredeti kőanyag csekély mennyisége miatt nem tartotta megvalósíthatónak s elrendelte a falszoros teljes feltárását, ahonnan e darabok jórészt származtak, valamint a feltételezett hely részletes falkutatását. A feltáró kutatómunka váratlanul szép eredménye nemcsak a 6,5 méteres gótikus zárt erkély teljes hitelű helyreállítását tette lehetővé, de azt is bizonyította, hogy néhány részletképzésben a kőfaragó mester minden szerkesztési logikától és szükségszerűségtől eltérő megoldást alkalmazott, amit csak az előkerült eredeti darabokon lehetett észlelni. Mint minden műalkotásnál itt is beigazolódott, hogy az anyag és a szerkezet adta lehetőségek és korlátok között az alkotó művész egyénisége, ha csak a részletekben is, egyénit is produkál. A visegrádi diszkutak, a siklósi erkély helyreállítását nemcsak a régészeti feltáró módszer, a kőanyag vizsgálata, a szerkesztési módszer kikövetkeztetése, a helyreállításnál az eredeti részek felhasználása különbözteti meg a XIX. századi neogótikus rekonstrukcióktól, hanem éppen ezek a logikai szerkezettől eltérő egyedi részletek beillesztése teszi korszerű, tudományos helyreállítássá. Nem szólhatok ily részletesen a régészeti kutatások eredményeiről, mert az meghaladná az előadás léptékét, anyaga és annak feldolgozásából eredő tudományos megállapítások alapos ismertetése az egész nyári egyetem rendelkezésre álló előadás idejét nagyrészt igény^ ~o

nné. így csak a leglényegesebbekre térnék ki, röviden.