Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

127.3. helyszínrajz, távlati kép a. helyszínrajz jellegű alaprajz; M = 1:500 b. távlati kép, korábbi ábrázolás másolata szignó j. I.: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 385 mm x 286 mm, 439 mm x 329 mm előlap felirat k. f.: Szobotist, szeniczi járás. Nyitra megye; jelzés b. f.: 3. sz. 1886.; jelzés j. I.: OMFTervtárp. K 7831. hátlap jelzés k.: kerek MOB p. rep. neg.; OMvH Fototár Itsz. 135.550. OMvH Tervtár Itsz. K 7831.; MOB irattár 1886/3. 128. PlNKAÓVÁFi, KÁPOLNA (Vas vm.; Burg, Ausztria) 128.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1, rajz: 1 " szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár, Pozsonyban 1883 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Óvár várkápolna Sámfáivá (cer. áthúzva), Óvár vashegy (cer.); jelzés b. f.: 3. sz. 1884.; jelzés j. I. OMFTervtárp. K6218. OMvH Tervtár Itsz. K 6218.; MOB irattár 1884/3. 128.2. leírás „A Borostyánkőtől szétágazó hegyág délnyugati menetének végpontján, Rohoncz Amely az ójszakkeletre menő hegyág végpontját képezi:/ átellenében és Szombathelytől éjszaki irányban fekszik Óvár. A várnak hajdani renóeltetése volt: uralni az utat, mely Szombathelyről Pinkafőre vezet. Ma e várnak nyomai sem látszanak s csak következtetések nyomán állíthatjuk, hogy itt valóban vár állott. 1 szór tanúskodik e helynek elnevezése, 2 szor a hajdani vár domb piateaujának, mely most kukoricza és krumpli földekül szolgál, olyan hullámos alakzata, hogy az ember szintén önkéntelenül azon gondolatra jut, hogy a termőföld alatt rommaradványok vannak. 3 szor. Ásás közéén az emelkedettebb helyeken valóban rá is akadnak a falmaradványokra. 4 szer Az ottlakók állítása szerint a közelfekvő Sámfáivá temploma építőanyaga a vár maradványaiból vétetett. Ezen állítást igazolni látszik azon körülmény, hogy Sámfáivá tempiom egyik támpillérében faragott, románkorú nyugvó oroszlán van beépítve. Erről Sámfalvánál ismét említést teszek. A monda szerint a vár a tatárjárás idejében pusztult el. A hajdani vár éjszaki részén domb emelkedik, keleti része meredekebb lejtő, déli és nyugati részén a megvédésre igen alkalmas, vagy 30 méter magasságú sziklák húzódnak, melyek alján a völgyben a kis Pinka folyó folyik. Fennáll még a kápolna szentélye, melynek ablakjai és a sekrestyébe vezető köríves ajtaja az átmeneti kort jellemzik. A vár valószinű helyrajzát 1, a szentély alaprajzát 2, hoszmetszetét 3, és az ajtót 4 sz. a, mutatom be. A kápolna hajója új."