Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szignó, dátum a 2. o.: Könyöki József, Pozsony 1883 évi December havában, előlap felirat: Óvár MOB irattár 1884/3. 128.3. helyszínrajz, alaprajz, metszetrajz, részletrajz a. helyszínrajz b. alaprajzi részlet (szentély); M = 1:100 c. kelet-nyugat irányú metszetrajz; M = 1:100 d. félköríves záródású kőkeretes kapu, nézetrajz szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 350 mm x 230 mm, 430 mm x 320 mm előlap felirat j. k: Ovár, Vas megye, Felsőőri járás; jelzés b. f.: 3. sz. 1884,; jelzés j. I. a kartonon: OMF Tervtár p. K 6219. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg,: OMvH Fotótár Itsz. 170.240, OMvH Tervtár Itsz. k 6219.; MOB irattár 1884/3. 129. POZSONY, SZENT MÁRTON-DÓM (Pozsony vm.; Bratislava, Szlovákia) 129.1. törzsív A törzsív kitöltött, a helyrajzi leírást tartalmazza. Felvett mellékletek: „okmány: 2, alaprajz, átmetszet: 2, rajz: 26" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József főreáltanodai tanár, Pozsonyban 1878 évi December 16. fekete tinta, törzsív előlap felirat: Társas káptalan koronázási egyháza; jelzés b. I.: 101. sz. 1878.; jelzés j. I.: OMFTervtár p. K 7183. OMvH Tervtár Itsz. k 7183.; MOB irattár 1878/101. 129.2. leírás „A pozsonyi társas káptalan koronázási egyházának leírása: Az ide fektetett emlékiratban okmányílag kimutattam, hogy III. Incze pápa 1204, évben engedélyt adott arra, hogy a várban lévő Salvator templom áttétessék hogy t.i. egy új egyház építtessék a városban. Valószinű tehát, hogy már akkor megkezdették az építést ámbár okmányilag bebizonyítani mit sem vagyunk képesek, mint hogy azon okmányok és városi számadások melyek Ottokár ideéig felvilágosítást adhatnának, 1275-ben Pozsony meghódítása alkalmával elpusztultak, De ezen időtől sem léteznek számadások vagy egyébb okmányok s csak azt tudjuk, hogy egyházunkat 1402-ben felszentelték. Rakovszky István, a ki egyházunkra vonatkozó adatokat nagy szorgalommal gyűjtötte, és „Alterthümliche Überlieferung von Pressburg" czim alatt kiadta, - melyet ide fektetni bátor vagyok, tudósításait 1436 évvel kezdi; az előbbeni időkből ő sem képes felvilágosításokat adni. Rakovszkynak jeles adatok gyűjteménye felvilágositásokat ád ugyan arról, hogy egyesek és a városhatoság az egyházra minden időben folyton pénzösszegeket es építési anyagok adományoztak, de ritka esetet kivévén a számadásokban nem mondatik, hogy mire fordíttatott a pénz és anyag, csak egyszerűen említtetik, hogy ez vagy az adatott „zum parch, zu Sand Marton Kyrchen." E körülmény az egyház történelmének tüzetes leírását lehetetlenné teszi. A mi pedig Ipolyi Arnold munkájában „Mittheilungen der k, k, Central Comission, Jahrgang 1857, 186," állítását illeti, hogy t.i. az egyház hajója 15 században épült, az általam és Rakovszky által alább közölt okmányok alapján megczáfoltatott, A városi levéltárban őrzött számos okmány nem ad felvilágosítást az iránt, hogy a teplom mely részének épitésére fordíttatott az anyag, melyet a város a szalutoktól szerzett meg; igy például Conrat Schwantner bürger zu Wienn um Eritag von St. Andreastag Anno Dom 1441 aláírással létezik egy levél a városi levéltárban, melyben kéri a városi tanácsot, hogy a templom részére szállított cserepek árát valahára fizesse meg. A levél így szól: Ersamen fürsichtigen und veichen funderlieben herren mein wirclig dienst altzeit woran. Als mir euer erfamkeit wreschriben sat daß sab ist wol wernommen, darauf lasß ich euer veicheit wissen daßich daß gelter umb dir dachziegel so ir mir won euer pharkirchen vegen schuldig seit, zu merklichen meiner Notdursten wol bedarf, und darumb nicht noch frist geben mag. s. at. st, A levél második lapján látható az adóság specificatiója. Hienach ist wermerkt waß mir euer ersamkeit von euer pharkirchen vegen schuldig ist. Worerst umb XXXVI m flach dachziegel je ein tausend 1. „Egy másik levélben Erhard Hirsz Haimburg am Eritag nach Suntag reminiscere nach der eir Ann. 1441 kéri a városi tanácsot, miszerint a szállított mészért a vámadó dolgában felmerült nehézségeket egyenlítenék kl. A mi pedig a szentélyt illeti, tudjuk, hogy ez Corvin Mátyás idejéből származik. A mi a hajót illeti, ez vegyes anyagból épült, kivévén a hajó oszlopait, gerinczeit, és támoszlopait mely utóbbiak és a két kis torony faragott kőből épültek. A kőanyag ugyanazon mészkő, mely a kis Kárpátokban különösen Hideg kút községnél nagy mennyiségben létezik. A falak külseje vakolat nélküli, előfordulnak ugyan tégla darabok is, de a kő túlnyomó. Faragottt kőből készült a lábzat és korona-párkány is. Minthogy az egyház lejtőn épült, mint azt a keresztmetszet mutatja, a lábzat párkány a templom déli részén alantabb van mint az éjszaki részén; a szentélynél pedig a lábpárkány az éjszakkeleti oldalán egy párszor megvan törve, és a lejtőséghez alkalmazva. Hogy egyházunk védelmi czélokra használtatott arról tanúskodik azon tény, hogy Rakovszky szerint 19 várpuska vétetett a város által a templom megvédésére, továbbá hogy a templomnak egy része még most is egy nagy árok által van körülvéve, miről a rajzok magyarázása alkalmával szó lesz, továbbá a sekrestye külfalán és a déli tornyocska fölötti falon még most is láthatók a korona párkánya között nagyobb gyámkövek, melyek egy védkarzatnak maradványai; végre a templomnak egy része a védfalakon kívül létezik. Áttérek az egyes lapok magyarázására I. lap 1. Az ide fektetett elmékiratban emlités tétetett, hogy a szentélyben néhány temetkezési sir megvizsgáltatott és hogy a szentély új kőpadozattai rakatott ki, ez alkalommal; a szentély éjszaki oldalán Pukkantunk egy falra. Ujabb időben gyakori vízesések által egy fal jött napfényre, mely a szentély déli olda-