Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

2. kép. Szigethy-Gyula-, Volnhofer- és Paál-villák, 1896 „A bélatelepi nyaralók családias közösségben éltek. Együtt szórakoztak és egész nap együtt voltak. Atyám villája volt a legtávolabb fekvő a fürdő felé, így mikor mi délelőtt 10-11 óra között megindultunk fürdeni, minden villába bekiabáltunk és azok lakói csatlakoztak. A hazamenetel is körülbelül együtt történt. Ellátásunkról az uradalom gondoskodott, amelynek embere minden este felvette a másnapra szóló rendelést minden villában és azt másnap kihordták, házhoz szállították, kezdve a jégtől a petrezselyemig.. . Patriarkális és kedves idők voltak ezek. Száműzve volt minden fényűzés, minden nyerészkedés, és aki ott nyaralt igaz pihenést és üdülést talált."

61 A KIÉPÜLÉS ÉS PROSPERITÁS ÉVEI A Kaposvár-Fonyód vasút 1896-os megnyitásával vette kezdetét Fonyód és Bélatelep fellendülése. 1896-ra elkészült 17 villa/'

7 köztük a Szigethy Gyula villa (Bartók Béla utca 26.), amelyről az általánosan elterjedt svájci villáktól való eltérése okán később még részletesebben lesz szó. Egy későbbi, ironikus leírás így jellemzi a nyaralókat: „Volt természetesen egy kis kilengés és magyaros paszománt is a lelkesedésben, és a parádés tornyok a legtöbb villán a szelek miatt éveken át sok foltozó munkát adtak a kaposvári bádogos iparosoknak, és csak elvétve épült oly okos és gyakorlati előrelátással, mint a doktor Szigethy Gyula János villája."

63 (2. kép) 1897-ben már állt 20 villa és elkészült a kikötő is, 1898 nyarán a fürdőház, és már üzemelt három szálloda.

64 Egy 1900-as, illetve 1902-es térkép

65 tanúsága szerint Bélatelepen továbbra is csak 22 telken állt épület. Zichy gróf a telep meghosszabbításaként újabb 10 telket parcelláztatott (Zichy-telep), ezek közül akkor azonban még egy sem volt beépítve. 1905-ben Bélatelepen, a fürdőtelepeken, a faluban és a szőlőkben már 60 villa állt.

66 A villasorral átellenben, ugyanez évben megnyílt a 25 szobás Sirály Szálló,

67 amelyet egy 1898-as újsághír szerint először Fittler Kamill műépítész tervezett, akinek szintén volt villája Bélatelepen.

68 A Magyar Pályázatokban azonban Fittler már a bélatelepi szállodára és vendéglőre 1903-ban kiírt pályázat bíráló bizottsági tagjaként szerepel.

69 A pályázatot és a kiviteli megbízást Fischer József és Scheer Izidor

70 budapesti építészek nyerték el. A pályázati kiírásnak - „Az épületnek homlokzati kiképzése a lehető legegyszerűbb legyen, az uralgó nagy szelek és esők minden fölösleges cifraságnak ellenségei lévén"-, valóban az U alaprajzú, alacsony dőlésszögű nyeregtetővel fedett, kis kiülésű rizalitokkal tagolt, egyszerű tagozatokkal díszített szállodaterv felelt meg legjobban. A századelőn Fonyód településrészei: a vasútállomás melletti Fonyód-fürdőtelep, a Major- és a Basch-telep, a Várhegy, a Várhegy alatt a bélatelepi villatelep, utána a Zichy-telep, majd Felső-Fonyód és Alsó-Fonyód.

7

' A településrészek elnevezéséből is kitűnik, hogy a néhány házas halászfaluból egy évtized alatt rohamosan fejlődő, különböző fürdőtelepekből álló község kezdett kialakulni. Ez a településszerkezeti jellegzetesség általánosan jellemző a déli part fürdőhelyeire, ahol az eredeti falu általában a Balatontól messzebb, az áradástól védett magasabb területeken helyezkedett el és a fürdőteleppel/telepekkel évtizedek alatt, fokozatosan épült egybe.

72 Önálló közigazgatási egységgé válásukért azonban a településeknek hosszan kellett küzdeniük: Fonyód 1905-ben kisközséggé, majd 1928-ban nagyközséggé alakult és csak ekkor vált le a lengyeltóti körjegyzőségről.

73 Egy 1907-es leírás szerint 6-700 állandó fürdővendég tartózkodott Fonyódon, a kirándulók száma pedig a 3-4000-et is meghaladta. Négy szálloda működött, a villákban találhatóakkal együtt, összesen 400 kiadó szoba volt. Összehasonlításképpen Szemesen 6-700 állandó fürdővendég volt, két szálloda és 100 kiadó szoba, Siófokon pedig 8-9000 fürdővendég.

74 1913-ban Bélatelepen gróf Zichy Béla elkészíttette az új vízvezetéket és bevezettette a villanyvilágítást, újraparkíroztatta a villák előtti egész területet. A közszolgáltatásokat a Zichy-uradalom biztosította a villatelep részére, telkenként évi 60 koronáért.

75 Az itt nyaralók társadalmi összetételéről elmondható, hogy többségükben nagyvárosokban - Kaposvár, Nagykanizsa, Pécs, Budapest - élő, a középosztály magasan kvalifikált, leginkább értelmiségi foglalkozást űző tagjai közül kerültek ki, elvétve akadt csak földbirtokos vagy nagyiparos család - hasonlóan egyéb magyarországi nyaralóhelyek közönségéhez. '' Az „ősvilla-tulajdonosok" - ahogy magukat szerették emlegetni - kissé elkülönülten éltek a későbbi (Alsó-Bélatelepi, Mária-telepi) nyaralótelepek közönségétől. A legtöbb villa ugyan gyakran cserélt gazdát de 1945 előtt a telkeket nem osztották meg, sőt