Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

inkább telekegyesítés történt ott, ahol az egymás melletti villák azonos tulajdonos birtokába kerültek. A két világháború közti átépítések leginkább a fatornácok beüvegezését, a tornyok lebontását és kisebb bővítéseket jelentettek, a belsőket nem igen változtatták meg. 1943-ra már csak 5-6 épület volt az építtető családok kezén, Gerlóczy Pál orvosprofesszor

77 öröklés (3. kép), Törley pezsgő gyáros

78 (4. kép) és Ripka Ferenc,

79 gázgyári igazgató, Budapest későbbi főpolgármestere vásárlás útján váltak tulajdonossá. Szaplonczay 1916-ban bekövetkezett halála után Ripka lett a Bélatelepi Fürdőegyesület elnöke. Villájában többször megfordultak a korszakvezető politikusai, igy pl. gróf Bethlen István, Vass József. A Fonyód-rajongó Ripka jól kamatoztatta kapcsolatait: megépült a Bélatelepen átvezető műút és a magaspart alatti támfal.

80 Az 1 945 UTÁNI ÉVTIZEDEK A háborús évek pusztításait a községi jegyző 1946. június 24-én kelt jelentése így foglalta össze:„A fürdőélet teljesen szünetel, miután a villák legnagyobb része ki van fosztva, ajtók, ablakok összerombolva [...] A fürdőélet pangása úgy a lakosságra, mint a községnek is nagy kárára van, mert mindkettő egyik legnagyobb jövedelmi forrásától esik el." Lassan indult meg az élet és a helyreállítás, az üdülőhelyi bizottságok és a fürdőegyesületek nem működtek, ez utóbbiakat a Belügyminiszter 1948-ban rendeletileg feloszlatta, a Balaton-kultusz igen nagy kárára. Fonyódon 1945 után a községi elöljáróság azon személyek villáit, akik 1945. október 31 -ig nem tértek vissza és magukat nem igazolták, a magyar állam részére igénybe vette. Azokkal a tulajdonosakkal, akik visszatértek, a vállalatok vagy a községi elöljáróságok először„önkéntes"alapon bérleti szerződéseket kötöttek, majd 1948, a fordulat éve után indult meg a kisajátítás.

8

' A reprezentatívabb villákat (pl. Törley-, Verebély-,

82 Márffy-villa

83

) szakszervezeti üdülő céljára hasznosították, a kisebbekbe lakókat helyeztek el.

84 1949-ben az idegenforgalom már elérte a háború előtti vendégforgalom nagyságát, hiszen a szakszervezeti vagy vállalati szervezett üdültetésnek a Balaton vált legfőbb bázisává, a tóparti nyaralók és szállodák nagy része egy-két év alatt állami tulajdonba került. Ennek menete elég jól dokumentált a SZOT iratanyagában; illusztrálandó a hivatalos ügyrendet és az azt befolyásoló szubjektív tényezőket közlök két dokumentumot. (Függelék No /., 2.) Fonyód-Bélatelepen, csakúgy, mint más nyaralóhelyeken, az üdülő funkció kialakítása és a felújítás gyakran együtt járt a villák tetőformájának, nyílásrendjének megváltoztatásával, nyílászárók cseréjével, homlokzati tagozatok, díszítések eltüntetésével, és a belső térkiosztás meg3. kép. Folly- (későbbi Gerlóczy) villa, 1900-as évek eleje 4. kép.Tevely- (későbbi Törley) és Márffy-villák, 1905 változtatásával.

85 Az épületek eredeti berendezései már a háború alatt nagyrészt elpusztultak. A Bartók Béla utca 74. szám alatti Szekeres-villában még ma is megtalálhatók az eredeti, Villachból származó vörösfenyő bútorok, amilyenekkel több villa is be volt rendezve; pár darab található még a Szigethy-Gyula-villában is. Bár az épületek átalakítása szempontjából tragikusnak nevezhető ez a korszak, ma némi nosztalgiával tekintünk vissza a SZOT-üdültetésre, erre a második„aranykorra" amikor szinte minden család eltölthetett egy-két önfeledt, boldog hetet a „magyar tenger" partján. 1990 után, a szakszervezeti vagyon elherdálásakor, illetve mikor a vállalatok gyorsan igyekeztek elfeledni szociális érzékenységüket, szemfüles befektetők kezére került jó néhány villa, és legtöbbjük ma is üresen tátong az elgazosodott kertek közepén. Mára csak a Szigethy-Gyula-villa van az építtető leszármazottai tulajdonában, és három nyaraló a még 1945 előtt birtokossá vált családok tulajdonában található: Bartók Béla utca 54.: Depold-villa, 74.: Szekeres-villa és 76.: Fittlervilla. Ezek szerényebb méreteik - földszintes, 3-4 szobás házakról lévén szó - miatt maradhattak, vagy kerültek