Magyar Műemlékvédelem 1991-2000 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 12. Budapest, 2005)

I. BEVEZETŐ RÉSZ - b. gyűjteményes munkák - b.b. kongresszusok, konferenciák (60-109.)

- memorial divin si legätura între generatii. 66-69.; HORLER MIKLÓS: Nemzetközi szervezetek állásfoglalásai az építészeti örökség jelentőségéről és annak megőrzéséről (egyezmé­nyek, ajánlások, karták). 70-74.; FEJÉRDY TAMÁS: Érték vagy értékpótló - eredeti vagy utánzat? 75-78.; KOVÁCS KÁZMÉR: Narkisszosz tükre. 79-82.; UNWIN, SIMON: What ti do with (a Place Like) Akko? 83-86.; Rusu, ADRIAN ANDREI: Incultura si segregarea - factori ai deprecierii patrimoniului construit ín Transilvania. 87-89.; DA SILVA, MARIA ANGELICA: Colonial Past Through Modern Eyes: Patrimony and Memory in Bra­zil. 90-92.; ÁGOSTHÁZI LÁSZLÓ: A társadalom épített örök­sége. 93-95.; VEÖREÖS ANDRÁS: Templomsorsok és identitás. 96-100.; BALEGA, ALEXANDER: Kassa és a kassai polgárok. (Gondolatok a város és polgárai közötti viszonyok fejlődésé­ről a műemlékek védelmének és fenntartásának érdekében.) 100-103.; IVANOV, ANDREY: Social Priorities of Town Centres Heritage Preservation: the Case of Great Rostov. 104-107; BAXTER, DAVE: The Role of the Institute of Historic Building Conservation (the IHBC). 108-111.; KÁROLYI, ANGELICA: Tearching, Education, Continuity - Attracting Younger Generations to Heritage. 112-114.; VUKOSZÁVLYEV, ZORÁN: Baranya megye szerb ortodox templomai - egy magyaror­szági nemzetiség szakrális építészetének jelene. 115-117; [Mo­hács, Ilocska]; RICHARDS, COLIN: Built Heritage and Society - Conservation Ethos. 118-122.; DERER, PETER: Conservarea monumentelor între 1999-2000. 123-125.; UNCU, ANA: Principiile si obiectivile reabilitärii patrimoniului construit sâsec inventartait - parte a patrimoniului national - ín vederea revitalizärii acestuia. 126-130.; GHYCZY GABRIEL­LA: „Civil a pályán!" - vitaindító gondolatok a civil szer­vezetekről. 131-133.; DOUGLAS-HOME, JESSICA: The Mihai Eminescu Trust. 134-137; SOLEWSKI, RAFAL - RITOÓK PÁL - LASKOWSKI, ANDRZEJ - ALADZIC, VIKTORIJA: Architects and Builders in Central Europe Around 1900. Romantics and Liberals - Artists and Entepreneurs in Central European Architecture before and after World War I. 138-144.; MÁTÉ ZSOLT: A kulturális örökség táji tagozódása. 145-152.; SAZAK, SADUMAN: Integration of Old Historic Patterns to the New Urban District - Conservation and Integration Planning of Edirne (Turkey). 153-156.; BuzÁs MIKLÓS: Kihaló - új­jáéledő falvak. 157-159.; Ignat, Sanda: Distributia rulirol ín protectia patrimoniului. 160-161.; MUZENIC, CEZARA: Proiectul Légii protejärii monumentelor istorice - principii §i concepte. 162-164.; KÖLLŐ MIKLÓS: Feladatmegosztás az épített örökség védelmében helyi szinten. 165-167; ARNÓTH ADÁM: A rekonstrukcióról. 168-170.; SISA BÉLA: AZ épített örökség értékeinek megőrzése. 170-173.; ALBERT TAMÁS: ...a társadalom része, vagy művégtag? 174-176.; RÁDAY MIHÁLY: Tusnád 2000 - avagy vitaindító gondolatok Paliasz Athéné városvédő pajzsával és dárdájával. 177-180.; GHEORGHIU, TEODOR-OCTAVIAN: Mentalitatea, o componentä importantá a formarii specialistilor din domeniul protectiei monumentelor. 181-183.; ISTVÁNFI GYULA: Építészettör­ténet oktatás és a műemlékvédelem kapcsolata a magyar építészképzésben 1864-től (vázlat). 184-186.; MEZŐS TA­MÁS: Műemlékvédelmi szakemberképzés Magyarországon. 187-189.; GLIGOR, LIVIU: Prima - anteprizä de constructor arhitecti. 190-192.; SEENGER PÁL: Középfokú műemléki szakképzés és az Építészeti értékeink megőrzése diákkon­ferencia-sorozat Magyarországon. 193-196.; VAJKAI ZSÓFIA: Műemlék-malmok szerepe az oktatásban és a turizmusban. 197-199.; FRATTARI, ANTONIO: Sustainable Choices in the Conservation of Timber Architecture in the Alpine Region. 200-202.; FEKETE ALBERT - SZABÓ ZSOLT - WEGROSZTA LÁSZLÓ: Tájvédelem, műemlékvédelem és társadalom - a Sztána-völgyi regionális fejlesztés lehetséges alapjai. 203­208.; JUAN-PETROI, CONSTANTIN: Funçtiuni si disfunctiuni sociale ale patrimoniului construit din Bánatul de Sud. 209­213.; MIKLÓSI-SIKES CSABA: Műemlékvédelem és társadalom a Marcal forrásvidékén. 214-218.; GAIU, CORNELIU: Doua orase médiévale, douä atitudini ale societätii civile: Medina Tunisului si BisÇrita. 219-223.; VOSKOVÁ, KATARÍNA: Banská Stiavnica - Case Study. 223-225. i 105. Város és társadalom a XVI-XVIII. században. A Miskol­ci Egyetem történettudományi tanszékeinek konferenciáján elhangott előadások anyaga. Mályi, 1992. december 15-16. Szerk. Bessenyei József, Fazekas Csaba. Miskolc, Mikolci Egyetem, 1994.151 p., ill. (Studia Miskolciensia, 1.) tartalma: KUBINYI ANDRÁS: Egy Hont megyei mezővárosiasodó falu népessége a középkor végén. [Alsónyék] 7-17; MAJCHER TA­MÁS: A középkori Szécsény. 19-25.; BALOGH JUDIT: A székely város a 16-17. században. 27-33.; BESSENYEI JÓZSEF: Budai és pesti menekültek Északkelet-Magyarországon a XVI. szá­zadban. 35-43.; HECKANAST GUSZTÁV: A felső-magyaror­szági bányavárosok kora újkori lehanyatlásának okai. 45-47; TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: íráshasználat és szóbeliség a paraszti földforgalomban a 17-18. századi Nyugat-Dunántúlon. 49­59.; FARAGÓ TAMÁS: A házasságkötés kalendáriuma. Ada­lékok a magyar társadalom időszemléletének változásához. 61-87; UDVARI ISTVÁN: Szlovák mezővárosok Mária Terézia korában. 89-97; FAZEKAS CSABA: A város és a tűzvész az új­kori Magyarországon (a korabeli Miskolc története alapján). 99-112.; TÓTH PÉTER: Szempontok a borsodi mezővárosok középkori és koraújkori történetének vizsgálatához. 113-124.; BENCSIK JÁNOS: Nemesek, polgárok és parasztok együttélé­se a kora újkori Tokajban. 125-140.; DOBROSSY ISTVÁN: Egy hegyaljai főúri család (a Vayak) kapcsolata a miskolci görög borkereskedőkkel a 18. században. 141-150. 106. Végvár és környezet. [Tudományos tanácskozás előadá­sai, Noszvaj, 1993. október 14-15.]. Szerk. Petercsák Tivadar, Pető Ernő. Eger, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, 1995. 237 p., ill. (Studia Agriensia, 15.) tartalma: R. VÁRKONYI ÁGNES: A párbeszéd esélyei. A végvárrendszer- kutatások humán­ökológiai megközelítéséről. 7-31.; JANKÓ ANNAMÁRIA: Vég­várak az I. és II. katonai felmérés térképein. 33-53.; CZIGÁNY ISTVÁN: Várrendszer, haditeher és hadigazdálkodás a XVII. században. 55-68.; NAGY LÁSZLÓ: A magyar végvári kato­I na és a természet. 69-86.; DOMOKOS GYÖRGY - HATHÁZI GÁBOR: Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtör­téneti topográfia kutatásában. 87-102.; CSORBA CSABA: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében. 103-136.; VARGA j. JÁNOS: „AZ nagy széles mező, az szép liget, erdő sé­táló palotájok." A természeti környezet szerepe a dunántúli végvári harcokban. 137-149.; GÁSPÁR LÁSZLÓ: Határőrizeti szempontok érvényesülése a magyar végvárrendszer kialaku­lásában. 151-161.; KELENIK JÓZSEF: A kanizsai védelmi övezet I és természetföldrajzi adottságai a XVI. század 70-es éveinek végén. 163-174.; SUGÁR ISTVÁN: AZ egri vár építőanyagainak 1 beszerzési helyei 1548-1564.175-182.; PÁLFFY GÉZA: A főka­pitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyag­szállító forrásai. 183-221.; KÓNYA PÉTER: A sárosvármegyei várak és más erődítmények az utolsó Habsburg-ellenes fel­kelésben. 223-237. 107. Végvárak és régiók a XVI-XVII. században. [Tudomá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom