Magyar Műemlékvédelem 1991-2000 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 12. Budapest, 2005)

I. BEVEZETŐ RÉSZ - b. gyűjteményes munkák - b.c. tanulmánygyűjtemények (110-132.)

nyos tanácskozás előadásai - Noszvaj, 1991. október 17-18.]. Szerk. Petercsák Tivadar, Szabó Jolán. Eger, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, 1993. 375 p., ill. (Studia Agriensia, 14.) tartalma: R. VÁRKONYI ÁGNES: Környezet és végvár. Végvár­rendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Ma­gyarországon. 7-28.; UHLIR, DUSÁN: A csehországi és mor­vaországi katonai erődök változó szerepe a brünni Spielberg példáján. 29-36.; NAGY LÁSZLÓ: Várad szerepe a Partium és Erdély életében. 37-54.; VARGA J. JÁNOS: Á nyugat-ma­gyarországi végvárak 1683-ban. 55-71.; DOMOKOS GYÖRGY: A várak jelentősége és a császári seregek ostromtechnikája a felszabadító háborúkban. 73-85.; CZIGÁNY ISTVÁN: Kato­narétegek a királyi Magyarországon a 17. század második fe­lében. 87-100.; KELENIK JÓZSEF: A nemzetiségi megoszlás, a veszteségek és a fluktuáció mértéke tizennégy Kanizsa elleni végvár helyőrségében (1633-1640). 101-121.; N. Kiss ISTVÁN: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században. Vég­várak és katonaparasztok. 123-144.; SZÁNTÓ IMRE: A „vitézlő rend" megélhetésének anyagi forrásai Zala megyében a 17. században. 145-160.; ORTUTAY ANDRÁS: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uradalom időszakában. 161-176.; NYAKAS MIKLÓS: A hajdúvárosok katonai szerepének alakulása a 17. században. 177-192.; CSORBA CSABA: À végvári rendszer néhány kér­dése Északkelet-Magyarországon. 193-209.; DÉNES JÓZSEF: Horvátország és Szlavónia várai a 16-17. században. 211-234.; FENYVESI LÁSZLÓ: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365-1718). 235-287; Ivicsics PÉTER: Ki­sebb végvárak, várhelyek Vas megyében. 289-310.; ÁGOSTON GÁBOR: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. 311-333.; VÁss ELŐD: AZ egri vilajet török végvárainak katonái, gazdasági és kulturális ré­gióközpont szerepváltásai. 335-353.; LŐKÖS ISTVÁN: A török veszély a 16-17. századi horvát epikában. 355-373. 108. A végvár és a végváriak sorsa, 1699-1723. [Tudományos tanácskozás előadásai - Eger, 1989. október 19-20.]. Szerk. Petercsák Tivadar, Pető Ernő. Eger, Dobó István Vármúzeum, 1991.126 p., ill. (Studia Agriensia, 11.) tartalma: R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és Közép-Európa. 7-14.; NAGY LÁSZLÓ: „Ál­modjunk harcot szegényi magunknak..." 5-23.; CZIGÁNY IST­VÁN: Reguláris vagy gerillaháború. 25-34.; N. Kiss ISTVÁN: A katonaparasztság sorsa 1699-től a 19. század második feléig. 35-43.; TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Karddal szerzett és piacon vett armálisok: a végváriak útjai a nemességbe a 18. század elején. 45-53.; Kiss JÓZSEF: A szegedi várkatonaság igénye a dél-kiskunsági pusztákra 1686 és 1733 között. 55-67; CSORBA CSABA: Várak a Rákóczi-szabadságharcban. 69-77; VARGA J. JÁNOS: A siroki vár végnapjai. 79-87; ORTUTAY ANDRÁS: Esztergom vára és a várbeli katonaság a 17-18. század fordu­lóján. 89-98.; MAGYAR KÁLMÁN: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között. 99-116.; B. BALSAI JOLÁN: Zernien várai és várkastélyai a 17-18. század fordulóján. 117-126. 109. A Világörökség Egyezmény végrehajtása 25 év gya­korlatának tükrében. Nemzetközi konferencia, Budapest, 1997. október 2-5. Budapest, OTP-TRAVEL Kft., 1998. 159 p., ill. tartalma: SZILASSY ZOLTÁN: Bevezető. 7-8.; RÖSSLER, MECHTILD: A Világörökség Egyezmény végrehajtása 25 év gyakorlatának tükrében - tapasztalatok és várható tenden­ciák. 12-17; SZALÓ PÉTER: A Világörökség Egyezmény vég­rehajtása a magyarországi szabályozások tükrében. 18-21.; BABOIANU, GRIGOREI: A Duna-delta Bioszféra terület bi­ológiai sokrétűségének megőrzését és fejlesztését célzó el­I járási terv. 22-32.; DVORÁKOVÁ, VIERA: A kulturális Világ­I örökség-helyszínek védelmére vonatkozó szlovák álláspont. 33-38.; LINDGREN, JAN-GUNNAR: Sziklavésetek Tanúmban. 39-44.; ROSENECK, REINHARD: A rammelsbergi bánya és Goslar történelmi városrészének állagmegőrzésére vonat­kozó elképzelések. 45-53.; M. SZIL AS KATALIN: A Pannon­halmi Főapátság épületegyüttese fennmaradásának rövid története, tervek a továbbélésre. 54-61.; SALAMON GÁBOR: I Az Aggteleki-karszt barlangjai kezelési tervének elvi lapjai. 62-68.; VIERDA, VJEKOSLAV: A Világörökség-helyszínek igazgatási tervének megvalósíthatóságából levonható tanul­ságok. 69-80.; TARDY JÁNOS: Korkép, kórkép, körkép - gon­dolattöredékek egy átalakuló kelet-közép-európai országból a „Világörökség" cím elnyerését követően. 81-86.; ESPING, LARS-ERIK: A Világörökség-helyszínek népszerűsítése, a turizmus hatása. 87-90.; KLINDA, JOZEF: Á Világörökség mint földrajzi rendszer. 91-94.; BÁNHEGYI M. MIKSA: A pan­nonhalmi bencés közösség a kultúra szolgálatában. 95-100.; VÁRSZEGI ASZTRIK: Pannonhalma millenniuma. 101-107; DROMARD, CHRISTIAN: A turizmus műemlékekre gyako­rolt hatása. 108-114.; FEJÉRDY TAMÁS: A történeti városok, a fenntartható fejlődés és a turizmus kapcsolatáról. 115-125.; SCHATTLECKER, FRANZ: A Schönbrunni kastély privatizá­ciója. 126-138.; JANDALA CSILLA: Világörökség-helyszínek turisztikai hasznosítása. 139-145.; SIMIC, MARKO: Skocjan barlangok - a turizmus hatása, előnyök és hátrányok. 146­153.; SZÉKELY KINGA: A turizmus és fejlesztési lehetőségek az Aggteleki Nemzeti Park barlangj aiban. 154-159. J b. c. tanulmánygyűjtemények 110. 800 Jahre Kirche der Deutschen in Siebenbürgen. Ausstellungkatalog. Hrsg. von Thomas Nägler. Thaur bei Innsbruck, Wort und Welt Verlag, 1991. 164 p., ill. tartal­ma: PHILIPPI, PAUL: 800 Jahre Ecclesia Theutonicorum Ultrasilvanorum. 15-40.; AVRAM, ALEXANDRU: Die Kirchen­baukunst. 41-54.; AVRAM, ALEXANDRU: Bauplastik. 55-71.; KERTÉSZ, ANDREI: Altäre und Bildhauerkunst. 72-86.; JENEI, DANA - KERTÉSZ, ANDREI: Die Wandmalerei. 87-95.; ALBU, IOAN: Die liturgische und symbolische Bestimmung der Altargeräte. 96-98.; DÎMBOIU, DANA - ALBU, IOAN: Stil und Ornamente kirchlicher Goldschmiedegegenstände der Siebenbürger Sachsen. 99-129.; ALBU, IOAN: Das ! Grabdenkmal in der Kirche. 130-137; NÄGLER, DOINA: Kostbare Meßgewänder der katholischen Geistlichen im vorreformatorischen Siebenbürgen. Textilien der evan­gelischen Kirchen in den Sammlungen des Brukenthal­Museums Hermannstadt. 138-142.; KERTÉSZ, ANDREI: Türkische Teppiche. 143-148.; SOFRONIE, MIHAI: Turmuhren und Kunstschmiedehandwerk. 149-151.; NÄGLER, DOINA: Das Buchwesen. 152-160. 111. Architectura religioasä medievalä din Transilvania - Kö­zépkori egyházi építészet erdélyben = Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania. Coordinatori: Kiss Imola, Szőcs Péter Levente. Satu Mare, Editura Muzeului Sätmärean, 1999. 306 p., ill. tartalma: MAROSI ERNŐ: Megjegyzések a magyarországi romanika épülettipológiájához. 10-32.; TA­KÁCS IMRE: A gyulafehérvári székesegyház lapidáriumának feldolgozásáról (munkabeszámoló). 33-44.; SARKADI MÁR­TON: A gyulafehérvári székesegyház rózsaablakának kőtári I töredékei és Möller István rekonstrukciója. 45-59.; Rusu, ! ADRIAN ANDREI: Capela din cetatea Rísnovului (jud. Brasov). Reinterpretarea unui monument arheologic. 60-75.;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom