Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

meszelték a falakat. Ezzel egyidoben a tetőt kijavították és a harangot is felújították. A munkálatokra 1983-84-ben került sor. Tervező: költségvetés alapján műemlékfelügyeleti szakirá­nyítás (Kerner Gábor). Építtető: Egyházközség. KG NAGYTÓTFALU, Petőfi u. Református templom A későbarokk templom helyreállítása során teljes külső vako­latcsere készült és megerősítették a körítőfalat. A belső felújí­tásnál a mennyezeten egyszerű sugarasra osztott köralakú stuk­kódíszítés került elő, a sugarakban festett szimbolikus jelekkel. A külső és belső helyreállítás 1983—84-ben készült. Tervező: költségvetés alapján műemlékfelügyeleti szakirá­nyítás (Kerner Gábor). Építtető: Egyházközség. KG PÉCS, Városfalak A város mintegy 3,5 km középkori városfalának rekonstrukci­ója több ütemben folyamatosan készül. A történeti maradvá­nyok és a környezet jellegének függvényében az egyes falsza­kaszok helyreállításánál alkalmazott módszerek különbözők. Klimó utcai (korábban Landler Jenő u.) városfalszakasz A város nyugati oldalán végigmenő fal alapozási síkjának hely­zete évszázadok folyamán igen kedvezőtlenül változott. A mé­lyebben fekvő utca mentén épült házak hátsó udvarait kimé­lyítették, így az alapsík helyenként 5—6 méterrel az udvar fölé került. A századforduló idején a fal több szakasza kidőlt. A 20. század elején a falmaradványok elé újabb ciklopfalazatú tám­falakat emeltek. A helyreállítás során ezeket egységesítettük és szerkezetileg összekapcsoltuk a városfal alapozási síkjaival. A 20. századi fal felhasználásával lépcsőfeljárót alakítottunk ki, amely a városfal belső oldalára tervezett sétányhoz vezet. A helyreállítási terv részét képezi a felső kertekben épült közvetlenül a városfalra támaszkodó két kerti pavilon műemlé­ki rekonstrukciója is. Közülük értékesebb a 18. század végi emeletes épület. Ennek elrontott tetőidomát és homlokzatarchi­tektúráját kellett javítani. A falszakasz északi végén álló 18. századi földszintes épület homlokzat- és tömegrekonstrukciója is a terv részét képezte. A kivitelezési tervek majd a kivitelezés 1979- től folyamatosan készültek. Citrom utcai várfalszakasz A déli városfal legértékesebb szakasza. Az egykori gyilokjáró, a pártázat és egy félkörös bástya is rekonstruálható. A tervek 1980- ban készültek. Aradi vértanúk úti városfalszakasz Az északi városfal ezen szakasza maradt meg legösszefüggőb­ben a Püspökvártól a Hunyadi János útig terjedő szakaszon. Pártázatai hiányoznak, a gyilokjáró szintje rekonstruálható. Az építészeti részletek nélküli, bástyákkal nem tagolt zárt kő­falszakasz jó kontrasztként szolgál a fal mentén kialakított te­rületet északról határoló mozgalmas, részletgazdag vasbeton támfalhoz. A kiviteli tervek 1983-ban készültek. A kivitelezési mun­kákra 1984-től került sor. Régész: G. Sándor Mária (OMF). Építésztervező: Schőnemé Pusztai Ilona (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kert­tervező: Csepeli Zoltán (Pécsi Kertészeti Vállalat). Kivitelezők: OMF Pécsi Kirendeltsége, Aknamélyépítő Vállalat, Hetvehelyi Tsz Építő részlege. Építtető: OMF és Pécsi Városi Tanács. SchPI PÉCS, Alkotmány u. Xaveri Szt. Ferenc kápolna A 18. századi kápolna külső tatarozására 1983-ban került sor. Építésztervező: Gebó József. Építtető: Pécsi Görög Katoli­kus Egyházközség. KG PÉCS, Dischka Győző u. 2. Lakóház A korábbi maradványokat is tartalmazó barokk épület tolda­lékszárnyát a helyreállítás során elbontották. A tetőtérbe is la­kások kerültek, így mód nyílott az eredeti barokk terek kibon­tására. Rekonstruáltuk a 18. századi homlokzatot is. Kivitele­zési munkák: 1985. Kutató: Somorjay Selysette (OMF). Építésztervező: Gál Ti­bor (OMF). Kivitelező: OMF Pécsi Kirendeltsége. Építtető: Pé­csi Ingatlankezelő és az OMF. GT PÉCS, Esze Tamás u. 1. A 19. század végén épült polgárház korábban két épületből állt. Homlokzatán gazdagon tagolt eklektikus profilozás volt. A helyreállítás során az épület falazatának jelentős részét mű­szaki okokból visszabontották, majd rekonstruálták. Az utca fő­homlokzatán az ablakok közötti szoborfülkébe új Szt. György szobrot helyeztek. A teljes rekonstrukcióra 1983—84-ben ke­rült sor. Építésztervező: Gerle János. Kivitelező: Pécsi Tatarozó Vál­lalat. Építtető: Városi Tanács. KG PÉCS, Ferencesek utcája (korábban Sallai u.), Merni pasa fürdője Az utca nyugati végében a ferences templom előtti téren áll­nak Merni pasa fürdőjének romjai. Mellette a ferencesek kö­zépkori templomát alakították át a törökök dzsámivá. A 19. században még álltak a fürdő romjai, amelyeket a század végé­re lebontottak. A régészeti kutatás során egy téglalap alapraj­zú, harántfalakkal négyzetes terekké tagolt épület került elő, nyugati végén csorgókúttal. A terekben a fürdő belső marad­ványainak másolatai (ülőpadok, csorgókutak stb.) láthatók. A helyreállítás 1983-84 között készült. Kutató: Gerő Győző. Építésztervező: Bachmann Zoltán. Ki­vitelező: OMF Pécsi Kirendeltsége. Építtető: Városi Tanács, Me­gyei Múzeumi Igazgatóság. KG PÉCS, Ferencesek utcája 24. (korábban Sallai u.) A két független, az utcára merőleges tengelyű épületből álló objektum egy sajátos pécsi telekbeépítési forma utolsó belvá­rosi példája volt. Az évtizede lakatlanul, részben romosán álló lakóház kutatásakor bizonyítható volt, hogy mindkét épület magja a 18. század elején, egyidoben épült. Az emeletes lakó­épület mindkét szinten háromsejtes volt, középtengelyében sza­badkéményes konyhával, az utcai fronton egy kétablakos, fa­mennyezetes szobával. A szintek között a házon belül nem volt közlekedés, az emeletre az udvari homlokzat előtt vezetett kül­ső lépcső. A nyílások szalagtokos, füles kőkeretei közül az eme­let északi helyiségének ablakkerete in situ megvolt. Az erősen sérült épület a helyreállítást megelőzően megrokkant és az ud­vari és az utcai homlokzati fal egy részének kivételével össze­dőlt. Kutató: Somorjay Selysette (OMF). SS

Next

/
Oldalképek
Tartalom