Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Helyreállítások - Dobrovits Dorottya – Erdei Ferenc: A székesfehérvári Zalka Máté utca 6. számú ház kutatása és helyreállítása

A SZÉKESFEHÉRVÁRI ZALKA MÁTÉ UTCA 6. SZÁMÚ HÁZ KUTATÁSA ÉS HELYREÁLLÍTÁSA I. AZ ÉPÜLET KUTATÁSA ÉS TÖRTÉNETE HELYSZÍNRAJZ, KUTATÁS ELŐTTI ÁLLAPOT, TÖRTÉNETI ADATOK A Zalka Máté u. 6. sz. ház Székesfehérvár belvá­rosának szívében fekszik. Az egyemeletes, U alap­rajzú belsőudvaros épület a Zalka Máté utca — Juhász Gyula utca sarkán helyezkedik el. Keleti főhomlokzata a kutatás előtt provinciális barokk díszítést imitáló 6 tengelyes architektúrát muta­tott. Földszintjén 4 üzlettengely — kapu — egy üzlettengely volt látható, az egyenes záródású kőkeretes ajtótengelyeket egyszerű vakolt szalag­keret is követte. A kosáríves, kőkeretes kapu vállpárkányos, kerékvetős formát mutat. Az osz­tópárkány fölött az emeleti architektúra gazda­gabb kiképzést kapott, fejezetes lizénák között helyezkedtek el az íves szemöldökű, hullámos ol­dalú, ovális köténnyel díszített vakolatkeretben megjelenő egyenes záródású ablakok. A kapu fö­lötti tengely két oldalát ovális vakolattükrök gazdagítják (67. kép). A Juhász Gyula utcai oldalhomlokzat lényege­sen egyszerűbb architektúrát mutatott. Mindkét szinten öt ablaktengelyt, ezen kívül a sarok felé, az emeleten egy vakablakként bemutatott góti­kus ablakot láthattunk. Alatta emléktábla van, melyet Bory Jenő készített 1924-ben Goldzieher Ignác emlékére. Az ablakokat egyszerű vakolt keretek díszítik, egyébként a homlokzat tagolat­lan. Az épület északi udvari szárnya a szomszédos Zalka Máté u. 8. számú házhoz csatlakozik. Az udvar nyugati oldalát kerítésfal határolja, me­lyen túl a Jókai utcai házsor udvarai vannak. E falhoz új földszintes építmények támaszkodtak, ezeket a helyreállítás során lebontották. Az udvari homlokzat a helyreállítás megkez­dése előtt konzolos kialakítású függőfolyosó rendszerű volt, a homlokzatok nyílásait külön­böző korokban erősen átépítették. Az épület pincéjét válaszfalakkal felszabdal­ták, ezek nagy része ugyancsak lebontásra ke­rült. A ház földszintjét a Nimród vadászbolt fog­lalta el a kapualjig, a kapu jobb oldalán pedig egy kis bőrdíszműves bolt van. Emeletét lakó­házként használták. A vadászbolt kialakításakor a földszintet erősen átalakították. Az emeleten a felmérések szerint kisebb módosításokkal a ba­rokk állapot maradt fenn az utcai front első szo­basorában; az ívesen kialakított kályhafülkékben kandallók voltak, és in situ megmaradt egy fa­gerendás mennyezet is, a későbbi gipszmennye­zet alatt. Az épületről igen kevés okleveles adatot sike­rült összegyűjtenünk. Középkori adatunk egy­általán nincs. A szakirodalomban felmerült, hogy esetleg a veszprémi püspök házával volna azonos, e feltevést azonban írásos adatok nem támasztják alá. 1 Az első biztos adatunk, mely a telek pontos méreteit megadja, közli a tulajdonosok nevét és a telken levő épületek állapotára is utal, 1712­ből származik. 2 Ekkor megtudjuk, hogy tulaj­donosa Johann Fridric Retl (Redl) harmincad­vámos ellenőr és felesége, Maria Magdalena, akik Adam Kloz Bürg. Baumeister örököseitől szerez­ték meg csere útján. Ez időben a telken egy lakó­ház és egy megégett házrész volt, melyet még nem állítottak helyre. Az építkezés 1719-ig nem történt meg, a tulajdonos ugyanis meghalt és a házat egy kerttel és egy szőlővel együtt a móri kapucinusokra hagyta, akik 1719-ben az egész örökséget 800 Ft-ért eladták Franz Xaver Cor­herrnek és feleségének. A 18. században több­ször tulajdonost cserél, a 19. századtól a Gold­zieher-család birtokolta. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom