Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Helyreállítások - Dobrovits Dorottya – Erdei Ferenc: A székesfehérvári Zalka Máté utca 6. számú ház kutatása és helyreállítása

67. kép. A Zalka Máté utcai homlokzat falkutatás előtt A telek méretei 1712-ben: K-en 12 öl 4 láb, D-en 13 öl 1 1/2 láb, Ny-on 11 öl 3 1/3 láb, É-on 14 öl 1/2 láb. Ez megegyezik a mai helyzettel. Az újabb topográfiai kutatások szerint a 18. század elejei telekhatárok nagyjából tükrözik a későközépkori állapotot, ennek alapján feltételezzük, hogy a telek az eredeti felosztást is tükrözi.

4 A szerződésekből kiderül, hogy a 18. század elején még két jól elkülönülő házrész áll egymás mellett, s ezeket építik össze, illetve bővítik a későbbi időkben. Ezért a további tárgyalásban az épületet a következő rendben ismertetjük: a Zalka Máté utca — Juhász Gyula utcai sarokház; a Zalka Máté utcai szárny, amely a főhomlokzat 3—6 tengelyét foglalja magába; az udvari szárny a lépcsőház és a nyugati határfal között és a Juhász Gyula utcai déli szárny a mai 4—6 tengely között (68. kép). A FALKUTATÁS ELŐZMÉNYEI, KÖRÜLMÉNYEI Az épület Székesfehérvár legkorábbi olyan lakóháza, melyen jelentős középkori maradványok láthatók. A házat sortatarozás kapcsán először 1954-ben Ferenczy Károly kutatta meg, aki a Juhász Gyula utcai oldalon egy épen maradt gótikus ablakot (69. kép) és a kapualjban egy hármas gótikus ülőfülkét tárt fel, ezzel szemben pedig egy azóta elveszett gótikus ajtókeretet.

5 A kutatás ekkor csak a hozzáférhető homlokzatrészekre terjedt ki. 1962-ben Gergelyffy András belső kutatást végzett a földszinti Vadászbolt helyiségeiben, és ennek eredményeképpen a Juhász Gyula utcai oldalon feltárt egy ablakot, a kapualj felé pedig kis félköríves benyílót, mindkettőt sávos copf festés díszítette.

6 1972-ben az épület felújításakor az emeleti