Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

kudarcát. Sajnos, a közterületként helyreállított városfalszakaszok gazdátlansága kiáltóan igazolja, hogy a zöldterületekre talán még az épületeknél is fokozottabban érvényes az állandó karbantartás, ápolás igénye. Nemcsak — bár elsősorban ! — a Városi Tanácsnak kellene saját gondjaként törődnie e területekkel; a városuk iránti szeretetüknek oly sok tanújelét adó Sopron polgáraitól is elvárnánk saját múltjuk nagyobb tiszteletét. A városfalak gyűrűjéhez kapcsolódva virágokkal színesített, növényekkel, fákkal gazdagított gyepes sétafelületek ölelhetnék körül a városmagot. A Hátsókaputól a Várostoronyig a városfalak hozzáférhető szakaszainak helyreállítása elkészült, illetve folyamatban van. A védőmű további kiszabadítása érdekében a Lenin körúton a Városház utcai romterülethez kapcsolódó három épület hátsó értéktelen szárnyainak bontására s a megmaradó épületrészek helyreállítására reméljük, hamarosan sor kerül. A program szerinti további fellazításra azonban — egyelőre — kevés remény van. A városmag másik oldalán: az Előkaputól nyugatra induló, dél felé kanyarodó s a Hátsókapuhoz csatlakozó szakaszon mind ez ideig kevesebb helyreállítás történt, de a lehetőségek is korlátozottabbak. A Várostorony melletti kapuudvaron kívül eső területen a régészeti feltárás félbemaradt. A Storno— Tábornok—Fabricius-házak múzeumegyüttesének egybekapcsolandó s ide néző bástyakertjeiből rendezetlen, túlzsúfolt, bontásra érett, toldalékokkal teli udvarokra pillanthatunk. Sürgős helyreállításukat idegenforgalmi szempontok is alátámasztják. A Templom utca — Színház utca által körülzárt falgyűrűnek az evangélikus templomtól északra induló szakaszán a középső — római-középkori — városfal külső homlokzatának (s a kapcsolódó belső udvaroknak) kiszabadítására, bemutatására s szükség szerinti kiegészítésre átgondolt szép terv készült.

44 Ennek alapján a munkák egy része már kész, s a folytatás az egyes épületek helyreállításával párhuzamosan folyamatosan remélhető. A templomtól délre, a Templom u. 12. és 14. sz. épületekhez tartozó bástyakertek régészeti feltárása zömében megtörtént. Helyreállítási tervük elkészítésével ez idáig adósak vagyunk. A következő szakasz jórészt elpusztult a már említett délnyugati sarokbástya bontása, majd a későbbi beépítések kapcsán. Az ellipszist záró Orsolyakert Hátsókapu (Caesar-ház) közti terület sorsáról — mint a városfal-helyreállítás első tervezett üteméről — már korábban szóltam. A városfalak kutatásának, tervezésének, helyrereállításának személyi kapacitását és költségeit az OMF vállalta. A kutatópartnerekkel kialakult baráti, jó kapcsolat nagyban segítette a tervezőt.

45 A helyreállítások kivitelezését az OMF Soproni Építésvezetősége készítette. Együttműködésük szakmai, emberi szempontból egyaránt példamutató volt. A jegyzetben felsoroltakon kívül kőműves-, ács-, vasszerelő és segédmunkások — név szerint külön nem említett — hosszú sora dolgozott lelkesen, s örült velünk együtt, ha a végzett munkát eredményesnek, szépnek látta. A tervezői elképzeléseket mindenkor — gyakran súlyos nehézségek, akadályok leküzdésével is törekedtek megvalósítani. Ezt a. szellemet képviselte Szalay József építésvezető kollégánk, barátunk — aki nemrég itthagyott bennünket. Személy szerint sok hálával gondoltam reá, miközben a munkákról e beszámolót írtam; emlékezve „harcos" segítségére még súlyos betegségének utolsó időszakában is. Emléke elbonthatatlanul beleépült a Várostorony környéki helyreállításokba. Kissné Nagypál Judit JEGYZETEK 1 A Fabricius-ház ásatása 1959—60. Régészek: Holl Imre, Nováki Gyula, Sz. Póczy Klára. 2 Felhasznált irodalom: Gömöri J.: Előkapu. Régészeti Füzetek. 1970. 95.; Ua., Városház utca. Régészeti Füzetek. 1972. 55.; Holl I.—Nováki Gy.—Sz. Póczy K.: Városfalmaradványok a Soproni Fabricius-ház alatt. Arehaeologiai Értesítő. 1962. 1.; Holl J.: Sor iron középkori városfalai T. Arehaeologiai Értesítő. 1967. 2.; Ua., Sopron középkori városfalai II. Uo. 1968. 2.; Ua., Sopron középkori városfalai III. Uo. 1971. 1.; Ua., Sopron középkori városfalai IV. Uo. 1973. 2. — Gy. Nóvák: Zur Frage der sogenannten „Brandwällen" in Ungarn. Acta Archaeologica. Bp. 1964.; Sz. Póczy K.: Sopron rómaikori emlékei. Pannónia 1965.; Ua., Scarabantia városfalainak korhatározása. Arehaeologiai Értesítő. 1967. 2.; Tóth, S.: Előkapu. Régészeti Füzetek. 1970. 95.; Ua., Hátsókapu. Uo. 1970. 96.; Ua., Városház u. Uo. 1970. 33.; 1971. 51.; 1972. 55. — Csatkai E. : Sopron és környéke műemlékei. II. kiad. Bp. 1956. 3 A régészeti megfigyelést Tóth S. végezte. 4 A helyreállítás Sedlmayr János építész, az ablakrekonstrukciók és kiegészítés Szakái Ernő szobrászművész munkája. 5 Régészek: Holl Imre, Nováki Gyula, Pámer Nóra (I960—61); művészettörténész H. Sallay Mariann. "Régész: Kiss Ákos. 7 A háborús sérülései miatt 1945 után sajnos lebontott Gyóni-ház állt e telken. 8 Tervező: dr. Kissné Nagypál Judit; statikus: Szlávik Tibor, építésvezető: Marosi László. 9 Régészek: Nováki Gyula, Sz. Póczy Klára. 10 Vö. Sedlmayrné Beck Zsuzsa Sopron védett Belvárosára készített rekonstrukciós tervével (1965). 11 Régészek: Holl Imre, Sz. Póczy Klára (majd munkatárs F. Czeglódy Ilona). 12 Az 183l-es térkép az újkori csatornák kivezetését mindig egy-egy bástya mellett, annak jobb oldalán jelzi. Könnyen elképzelhető, hogy e csatornák kivezetésére szintén római kijáratokat használtak fel. 13 A Szent György utcai udvarban folytatódó járat a belső városfal elhagyása után már csak a barokk, téglákból épített, boltozott szennyvízcsatorna méretére szűkül.