Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

14 E szakasz falkutatását, Dávid Ferenc művészettörténész végezte. 15 Tervező: Kissné Nagypál -Judit; statikus: dr. Urbán 7 st ván; gépésztervező: Helfrich István; kertépítész: Örsi Károly; építésvezető: Szalay József; művezető: Orosz József. 16 Tervező: Frdeös Lászlé). 17 Régészek: Holl Imre, Sz. Póczy Klára. 18 Tervező: dr. Kissné Nagy pál Judit; statikus: dr. Urbán István; kerttervező: Orsi Károly; építésvezető: Szalay József: művezető: Orosz József. 19

Tervező: Agostházy László. 20 A feltárásokat Holl Imre kezdte, és Gömöri János folytatta. A régészeti munka a szomszédos építkezés miatt hosszabb ideig szünetelt. 21 Tervező: dr. Kissné Nagypál Judit; statikus: dr. Urbán István; kerttervező: Csorna Antal. 22 A kapcsolódó Szent György u. 1—3. sz. ház udvarának és Lenin körúti átjárójának terveit Agostházy László készíti. 23 Régész: Sz. Póczy Klára. 24 Régészek: Gömöri János, Sz. Póczy Klára, Tóth Sándor; művészettörténész: Dávid Ferenc. 25 Tóth Sándor régész kollégám szíves szóbeli közléseit ezúton is hálásan köszönöm. 26 L. e kötetben Tonika P.: A soproni Vörös-sánc kutatása c. tanulmányt. 27 Tervező: dr. Kissné Nagypál Judit; statikus: dr. Urbán István; kerttervező: Örsi Károly; építésvezető: Szalay József—Orosz József; művezető: Tauberné Varga Mária, majd Nyikós Péter. 28 A tervpályázat eredményei alapján az új Városháza tervezésével Hintraeger Mórt ós fiát, Károlyt bízták meg. 29 Szerkezeti megerősítésére Schulek Frigyes és Kiss István építészek készítettek javaslatot. 30 Régészek: Gömöri János, Holl Imre, Sz. Póczy Klára, Tóth Sándor; művészettörténész: Dávid Ferenc. 31 Tervező: dr. Kissné Nagypál Judit; statikus: Mayer József, majd dr. Urbán István; gépész: Helfrieh István; konzulens: Debreczeni Gábor; kerttervező: Örsi Károly; építésvezető: Szalay József; művezetők: Tóth Ferenc, Horváth József és Tauberné Varga Mária. 32 A kiállítást rendezte: Sz. Póczy Klára; készítői: Múzeumi Igazgatóság Kiállításrendező Osztály (Boreczky László). 33 Dr. Pelikán József : Szakértői jelentés a Soproni Tűztorony jelenlegi állapotáról, a befalazás kibontásának lehetőségéről, a kibontás módjairól és a szükséges állagvédelmi szerkezetekről. 1966. 34 Dr. Bölcskey Elemér és dr. Szeretni László: Szakvélemény a Soproni Tűztorony jelenlegi állapotáról, különös tekintettel a kapu-befalazás esetleges kibontására. 1972. 35 Restaurátor: Csejdy Lászlónó. 36 A kiállítást rendezte: Dávidné Aschkerz Éva. 37 E cikkben szereplő archív fotókat a múzeumigazgató, Domonkos Ottó szíves engedélyével közöljük. 38 Az új beépítés összes terében s a toronybelsőben is a világítás Debreczeni Gábor mérnök szakértő útmutatásai szerint készült. A lámpatesteket Házi Tibor iparművész készítette. 39 Tervezője: Koppány Tibor. 40 Kutató: Gergelyffy András; tervező: Sedlmayr János. 41 Kutató: Dávid Ferenc; tervező: Sedlmayr János, ill. Sedlmayrné Reek Zsuzsa. 42 Tervezője: Csapó György. 43 Tervező: Sedlmayr János; munkatársak: Erdei Ferenc, Komjáthy Attila, H. Nándori Klára és Mendele Ferenc. 44 Tervező: Lombár Pál (ugyancsak az ő tervei alapján kerül remélhetőleg hamarosan bontásra az Előkaputól keletre induló három épület Városház utcai romterületre néző hátsó szárnya s a megtartandó épületek teljes felújítása). 45 A tervezés hosszú évei alatti állandó szakmai segítségét, invencionáló gondolatait Dávid Ferenc kollégámnak ezúttal is hálásan köszönöm. DIE SOPRONER STADTMAUERN Während alte Stiche und Urkunden die mittelalterlichen Stadtmauern in Erinnerung hielten, wurden sie Von der wachsenden und sich verändernden Stadt allmählich verbaut und verborgen. Nach den Luftangriffen des zweiten Weltkriegs standen dann zwei längere, zusammenhängende Abschnitte wieder frei an der Ringstraße. Die Mauer bot selbst in ihrem ruinenhaften Zustand einen monumentalen Anblick. Durch die seit 1962 kontinuierlich durchgeführten archäologischen Frschließungsarbeiten konnten die wesentlichen Bauperioden der Stadtmauern festgestellt werden, und bereicherten mit bedeutenden Einzelheiten unsere Kenntnisse über die Stadtgeschichte. Die zu Anfang des 1. Jh. gegründete Stadt Scarabantia (Vorgängerin der Stadt Sopron) wurde um die Wende des 3. zum 4. Jahrhundert mit starken Stadtmauern umgürtet. Die Befestigung beschränkte sich lediglich auf das Stadtzentrum. Die Hauptachse der unregelmäßigen Ellipse des Schutzmauergürtels bildete die die Stadt durchquerende Bernsteinstraße. An ihrem nördlichen und südlichen Endpunkt wurden die beiden Tore errichtet. Die ganze Stadtmauer war durch Bollwerke gegliedert,. Die beachtliche Dicke der Mauern betrügt 3,00—3,50 m. Die Außenfassade der Mauer ist mit regelmäßig gehauenen Quadersteinen verkleidet. Das gewaltige Bauwerk gewährte' auch nach dem Untergang des Römischen Reiches selbst im trümmerhaften Zustand einen starken Schutz und hinter ihm verlief das Leben — mit kleineren Unterbrechungen — sozusagen fortlaufend bis zum Erscheinen der staatgründenden Ungarn. Die Ungarn der Landnahmezeit hatten zu dem__Ausbau des Verteidigungssystems der Gespanschaftsburg die römische Stadtmauer als Stützmauer verwendet und hatten sie mit einem, an deren innere Seite anlehnenden durch dichte Balkenkonstruktion gefestigten - Erdwall umschanzt. Am Scheitel des hügelartig ausgebauten Walls verdeckte eine Palisade die Verteidiger vor dem Feind. Bei dem Hau der Gespanschaftsburg wurde erst das seit Anfang des 4. Jh. bestehende nördliche Stadttor der Römerzeit aufgegeben und der Stadteingang etwas weiter nach Osten verlegt. Der Stadt Sopron verlieh 1277 König Lászlé) IV. den Rang einer königlichen Freistadt. In der darauf folgenden Zeit wurde der zeitgemäße Ausbau der Stadtbefestigungen durch königliche Schenkungen und Privilegien gefördert. Der dreifache Mauerring der mittelalterliehen Befestigungen wurde unter Verwendung der noch immer ansehnlichen Überreste der römischen Mauer und des Erdwalls ausgebaut. Den mittleren Mauerring bildete die ausgebesserte und ergänzte römische Stadtmauer und deren Wehrtürme. Die noch bestehenden Mauern wurden neu verkleidet, sodann mit dem Aufbau einer zinnenbekrönten Ubermauerung erhöht. Die Verkleidung verhüllte alle Spuren und Merkmale der weit früheren Entstehung des Stadtmauerringes. Der innere Mauerring wurde über dem Scheitel der »Roten Schanze« an die Stelle der Palisade erbaut. Ohne Vorgänger entstand der äußere, dritte Mauerring und der breite Festungsgraben vor diesem. Der um das Ende des 13. Jh. begonnene Bau der Verteidigungswerke wurde vermutlich Mitte des 14. Jh. beendet. Der mittelalterliche Eingang der Stadt wird zum ersten Male im Jahre 1409 schriftlich erwähnt. Über die Entste-