Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ifj. Dümmerling Ödön – Détshy Mihály – Császár László – Kuthy Sándor: Egyházi műemlékek helyreállítása

A sopronbánfalvai (Győr-Sopron megye) egy­kori pálos-karmelita templom helyreállítását az OMF soproni művozetősége 1957-ben kezdte meg. A munkálatok főcélja a múlt század végén a hajó­tól fallal elválasztott és barbárul beépített síkfö­démmel két szintre osztott szentély eredeti állapo­tának" visszaállítása volt. A szentély hálóboltoza­tának elpusztult kőbordáit a töredékekből és borda­indításokból rekonstruálható profillal kialakított gipszbordákkal pótolták, a durván beépített fö­démet pedig kibontották. Lebontották a szentély­hez ragasztott toldalékokat és az így kiszabadított homlokzatrészeken és a többi homlokzaton feltár­ták és helyreállítják a nagyméretű csúcsíves kő­rácsos ablakokat. A nagyjelentőségű helyreállí­tás Szakái Ernő irányításával, valamint rokon strukciós tervei szerint előreláthatólag 1959-ben fejeződik be. A szentendrei (Fest megye) várplébániatemp­lom feltárása és helyreállítása Osemegi József és Csemeginé Tompos Erzsébet irányításával jelen­110. kép. Esztergom. Gör. kel. templom. Helyreállított homlokzat lös középkori részeket derít oïl fol, melyeket a ba­rokk-korban falaztak vagy vakoltak el. Az 1956­58. ('"vekben folyt munkák során rekonstruálták a feltételezett déli gótikus bejáratot, majd bemu­tatták a déli homlokzat feltárt egyéb nyílásait és érdekes külső freskóit, továbbá a torony gótikus részleteit. A széesényi (Nógrád megye) egykori ferences­templom a háborúban súlyosan megsérült. Leégeti tetőzetét az egyházközség hamarosan helyreállí­totta, az elpusztult barokk toronysisakot pedig lapos toronyfedéssel pótolták. 1951-ben a homlok­zattatarozás során a kőfalázatú homlokzatok nyers modorban kerüllek helyreállításra, ami főként a gótikus szentélynél kedvező hatású, és módot adott a barokkban beszűkített nagy gótikus ablakok kő kereteinek bemutatására. 1957-ben az egyházköz­ség az ideiglenes cementcserép totőhéjazatol kelle­mes színű műemléki palafedésre cserélte át. Ennek kedvező hatását az elkészült átlós vonalozású fe­dési mód csökkenti, o helyett a zsindelyfedés tex­túráját inkább megközelítő kettős fedési mód al­kalmasabb lett volna. A szikszói (Borsod megye) ref. templom közép­kori eredetű kő kerítésfalát az egyházközség Gerő László útmutatásai szerint nyers hézagolt felületi kiképzéssel szakszerűen állíttatta helyre, és így a nálunk egyre inkább ritkaságszámba menő temp­lomkörüli védőfalak c szép példája kedvező bemu­tatást nyert. 1958-ban az OMF és az Állami Egy­házügyi Hivatal együttes támogatásából megin­dult a templom fedésének helyreállítása is, a torony körüli önálló tetőfelületeken az eddigi csúnya színű műpala helyett műemléki palával. A tiszabezdédi (Szabolcs megye) ref. templom tatarozását a gyülekezet 1958-ban kezdte meg. Ennek során a szentélyben álló későgótikus szent­ségfülke gazdag keretezését Ferenezy Károly ter­vei alapján eredeti állapotába visszaállították, mi­után ezt a múlt század végén barbár módon átfa­ragták. A feltárásnál kibontották a templom déli szép későgótikuskőkeretelésű oldalbejáratát. A nyí­lás befalazásához feltehetőleg a XVIII. sz. végén az elpusztult hajóboltozat bordáinak töredékeit is felhasznállak, s ezekből most következtetni tudunk e boltozal kialakítására, melynek a jelenlegi sík­födém alatt csak alakos díszítésű gyámkövei ma­radlak fenn. A tiszaburai (Szolnok megye) ref. templomot, mely e terülel aránylag ritka, fennmaradt gótikus templomainak egyik becses példája, az egyházköz­ség 1958-ban az OMF és az ÁEH együttes támoga­tásával tataroztatta. A tolcsvai (Borsod megye) rk. templom értékes, nagyrészt eredeti alakjában megőrzött homlokza­tait az egyházközség 1952—53-ban tataroztatta. Sajnos, a dicséretes vállalkozás ériekéből sokai le­von a szakszerűikül kivilel. A rosszul megválasz­tott szín, a sarokarmírozások bántóan otromba, fes­tett imitálása, a kő nyíláskerelozések durva bemo­szelése, a legközelebbi tatarozásig, tehát aránylag hosszú időre elcsúfították e szép műemléket. A ná­lunk már ritka galériás faszerkezetű, zsindelyfedé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom