Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ifj. Dümmerling Ödön – Détshy Mihály – Császár László – Kuthy Sándor: Egyházi műemlékek helyreállítása

sos hagymatoronysisakot, moly erősen megdőlt, a helyreállítások során az E. M. sátoraljaújhelyi építőipari vállalata sikeresen helyreigazította az építmény szétbontása nélkül. A vámosoroszi (Szabolcs megye) ref. templom belső tatarozása 1956-ban készült el. A templom főértéke a szentély hálóboltozata, amilyen e területen sajnos csak kis számban maradt fenn. A hajóban csak a megmaradt bordaindítások árulják el, hogy egykor hálóboltozat fedte a teret, az ugyancsak értékes XVII—XVIII. században készült népi festéssel dekorált kazettás famennyezet előtt. A belső lalarozás azzal, hogy nem törekedett a vadonatúj hatás elérésére, szerencsésnek mondható. E munkánál meghagyták a tagozatok és a boltozati bordák kedves, bizonytalankodó s többszörös meszelés által szabálytalan lággyá vált formáit, s így megóvták az alkotás régi levegőjét. A verpeléti (Heves megye) rk. plébániatemplom homlokzattatarozását az egyházközség az ÁEH támogatása mellett saját erejéből végeztette. A barokk időkből származónak vélt épület déli oldalának vakolatleverése nyomán jellegzetes románkori kváderfalazat vált láthatóvá, három magasan elhelyezett, kváderekből rakott félkörívekkel keretezett románkori ablakkal, melyeket a nyílásokba beépített faragott kőkeretű, keskeny, korai gótikus ablakokká szűkítettek be. A három egymástól eltérő méretű gótikus ablak külső kőkáváján indavonalas és virágdíszes mészfestés jelentős töredékeit találták. A homlokzat szakasz közepén ugyancsak többszörösen beszűkített déli bejáró nyílását bontották ki, káváján több rétegű festéssel. A bejárat elől 1 a középkori előcsarnok alapfalainak csonkja még kivehető, tetőzetének csatlakozási hornya a homlokzaton kirajzolódik. Hasonló ajtónyílás került elő az északi oldalon is. A helyreállításnál a déli homlokzat középkori szakaszál az OMF részéről Détshy Mihály útmutatása szerint nyersen hagyták, és hézagolták az összefüggő középkori architektúra bemutatása érdekében. Az épület többi barokk homlokzatát és tornyát meszelt vakolással állították helyre. A zalaszántói (Veszprém megye) rk. plébániatemplom 1957-ben az egyházközség által megkezdett tatarozásába belekapcsolódott az OMF, a templom középkori részeinek feltárása és restaurálása érdekében. E munka során Détshy Mihály és Sedímayr -János irányításával feltárták a szentély barokkban elszűkített négy nagyméretű csúcsíves ablakát, melyek közül háromban a mérműves kőrács is fennmaradt, majd a déli oldalfalon egy román falszakaszt, három kisméretű románkori tölcsérbélletes ablakkal és egy további kisméretű korai gótikus ablakot. Az 1958-ban megkezdett külső és belső restaurálás 1959-ben fejeződik be. T ö r ö k kori egyházi emlékeink közül két pécsi volt dzsámi helyreállítására került sor. A Jakováli Hasszán dzsámi, ma kórházkápolna restaurálását az OMF 1957-ben kezdte meg. A kórház két épülete közé beszorít olt műemlék élménytkeltő bemutatására a Felügyelőség (Ferenezy Károly) tervet készített. A terv bevett külső tereprendezés az eredeti szint visszaadását célozza. Ez a mainál lényegcsen mélyebb szint az épület tömegének jobb kibontakozási lehetőséget biztosít majd. Egyelőre főleg a belső helyreállítás haladt előre. A későbbi padlószint lesüllyesztése megtörtént, már csak a padlózat elkészítése van hátra. A boltozaton talált festéknyomokat is rögzítették, és kiegészíttették az Iparművészeti Főiskola hallgatóival, és elkészült az ablaknyílások végleges megoldása : profilos, műkőkeretes, beton rácsos ablak, amikbe öntött üvegtárcsák kerülnek. A mihráb-fülke rekonstrukciója Palkovich Lajos műve. A pécsi belvárosi templom török eredetű épülete, Gázi Khaszim pasa dzsámija kupola lefedésének restaurálásával régóta vajúdó kérdés záródott le 1958—59-ben. A török épületet először a jezsuiták alakították át (1753—67), majd többszöri restauráláson ment keresztül. 1939-ben nagy port vert fel az újabb helyreállítás, amely a törökkori részek bemutatása érdekében feláldozta a kevéssé szerencsés későbbi toldalékok nagy részét (torony, előcsarnok stb.), a befogadóképesség növelése érdekében viszont jelentős mértékben kibővítette a templomot. Pécs városképének mind távoli, mind közeli szemléletekor egyik kiemelkedően domináns tényezője volt a — most eredeti alakjában helyreállított —- magas kupola. A tatarozásra szoruló, sérült vörösréz héjazat lebontásával az eredeti török kupola alacsonyabb vonala kerülhetett bemutatásra. A műemlék múltszázadvégi átalakításából nyert képét a város lakossága már megszokta, ezért hosszas vita előzte meg a török kori állapot mai visszaállításának szándékát, amit gazdasági okok — a romlott kupolafedés és az eleve hibás attikacsatorna megszüntetése — is indokoltak. Jelentős munkát végezlek számos barokk templom un kon. Az abat (Fehér megye) rk. plébániatemplom restaurálását háborús sérülések tették indokolttá. Az érdekes, háromszög alaprajzú szentéllyel bíró templom súlyosan sérült tornyát lebontották, s a hajó végét Kollár Gyula tervei szerint új, az eredeti stílust követő homlokzattal látták el 194748. év folyamán. 1956-ban állami segéllyel és anyagbiztosítással kijavították a tetőzetet, hogy a helyreállított barokk kupolafestést is megvédjék az időjárás viszontagságai (dien. A devecseri (Veszprém megye) rk. templomot úgy kívül, mint belül általánosan tatarozták. A külső festése jól kiemeli a barokk építészeti tagözásokat, míg a belső kifestésé kevésbé sikerültnek mondható. Az egri rác-templom elavult zsindely tetőzetének javítására és a templomhoz felvezető festői fedett lépesőzet beroskadó tetőzetének helyreállítására és átzsindelyezésére az OMF és az ÁEH anyagi támogatásával került sor. A kivitelezést is részben az OMF egri mű vezet őségé végezte. 8 .Magyar Műemlékvédelem 113