Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ifj. Dümmerling Ödön – Détshy Mihály – Császár László – Kuthy Sándor: Egyházi műemlékek helyreállítása

111. kép. Esztergom. Vízivárosi plébániatemplom. Helyreállított homlokzat 112. kép. Esztergom. Vízivárosi plébániatemplom. Helyreállított belső Az egri bájos, korai barokk Rókus-temetőkápolnát az egri városi műemléki albizottság tervezése és művezetése mellett 1958-ban tatarozták. 113. kép. Fegyvernek. Nep. Szent János kápolna. Helyreállítás után A homlokzatvakolások és belső helyreállítás mellett, anyagi okok miatt sajnos nem került sor az esztétikailag bántó bádogfedésnek zsindelyre vagy műemléki palára történő kicserélésére, mindössze csak a kis harangtorony sisakja kapott új zsindelyfedést. Az egri trinitárius-templomot, vagy mint az egri köznyelv mondja, ,,Rossz templomot", amelyet több mint másfél százada szekularizáltak, s legutóbbi időkig a honvédség birtokában volt, 1957ben a város rendelkezésére bocsátották. 1958-ban az OMF egri művezetősége által megkezdték helyreállítását. Elsősorban az 1944-ben elpusztult tetőzet helyén keletkezett buja növényzetet takarították le, majd a boltozatokon talált vastag földréteget, s a bolthátak hőszigetelésének elvégzése után fogtak hozzá az új tetőzet készítéséhez. Folyamatban van a főpárkány kifalazása és a tetőszék kötése. A tervek szerint a kiváló barokk belső teret helyreállítás után a vasművesség emlékmúzeumának kívánják felhasználni. Az esztergomi rác-templomot, amelynek tornya belövésektől sérült, s egyébként is hosszú évek óta használaton kívül állt, az OMF visegrádi építésvezetősége 1958-ban tatarozta. A belövések, háborús sérülések helyreállításán felül felújították az egész templom fedélszékszerkezetét, valamint cserépfedését, továbbá újrazsindelyeztók a toronysi-