Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

I. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG VÉGÉIG (1920-1933)

1. Talpra állás a világháború után Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története. 1997. 177­178. A háború befejezése után a magyar vasipar válságos helyzetbe került. A bé­keszerződés értelmében elvesztette az ország vasércbányáinak 80%-át, vas- és fémiparának 49,3%-a, vasútvonalainak 60,3%-a került elcsatolásra. A mintegy 4 millió mázsára rúgó korábbi vastermelés negyedrészére, 1,2 millió mázsára ol­vadt le. A háborút követő években nemcsak a katonai megrendelések maradtak el, hanem megszűnt az a tényező is, amely a háborús készülődésen kívül elsősor­ban ösztönözte a korábbi évtizedekben a vas- és gépipar fejlődését: a nagyarányú vasút- és hídépítés, a vasúti gördülőanyag- és hajógyártás. Az ország vasipara nyersanyag-hiánnyal küzdött, a külföldi nyersanyagok behozatala pénzügyi nehézségbe ütközött. Az új ország területén egyedül csak az ózdi gyár rendelkezett nagyolvasztókkal, a diósgyőri nagyolvasztók még csak építés alatt álltak. A diósgyőri és csepeli gyár martinkohóit az ózdi gyár egyedül ellátni képtelen volt, behozatalra volt szükség. Vasérc lelőhelyeink közül csak a rudabányai vasércbánya maradt meg, melynek évi termelését átlagban 2 millió q-ra becsülték. Ez a mennyiség a belföldi vasipar szükségletét nem fedezte. Ld. még 301. 2. A Kiskert Egyesület életéből KM TDGY 72.4.612. A világháború harmadik évében a nyomorgások, szenvedések és nélkülözé­sek teljes dühöngésekor, amikor a vasgyár lerongyolódott tisztviselői és a tengődő munkások tömegei már érezték, hogy a felfordult világesemények őket érintik a legsúlyosabban, minden feltűnés nélkül, szerény keretek közt megalakították a Vasgyári Kiskert Egyesületet. Az egyesületnek a megalakulása első évében 250 tagja volt, és működését csupán arra irányította, hogy tagjait kiskertekhez juttassa, hogy azt megmun­kálva, tagjai némi termeivényhez jussanak. Négyéves múlttal dicsekedhetik már az egyesület. Jelenleg 3500 tagja van, akiknek 80 %-a a munkásság, 20 %-a a tisztviselők közül kerül ki. Az egyesületnek ekkor 155 kiskertje volt. A kiskertek mellett volt az egyesü­letnek baromfitenyésztője (keltető gépei is voltak), valamint nyúl,- kecske- és s erté s teny é s ztój e. Ebben az időben a Vasgyárban, Miskolcon és Diósgyőrben árucsarnokot terveznek felállítani a tagok által beadott terményfeleslegek árusítására. Tervbe vették a lyukó-menti terület bérbevevését, melynek révén újabb 340 család jut kiskerthez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom