Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

I. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG VÉGÉIG (1920-1933)

1. Talpra állás a világháború után Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története. 1997. 177178. A háború befejezése után a magyar vasipar válságos helyzetbe került. A békeszerződés értelmében elvesztette az ország vasércbányáinak 80%-át, vas- és fémiparának 49,3%-a, vasútvonalainak 60,3%-a került elcsatolásra. A mintegy 4 millió mázsára rúgó korábbi vastermelés negyedrészére, 1,2 millió mázsára olvadt le. A háborút követő években nemcsak a katonai megrendelések maradtak el, hanem megszűnt az a tényező is, amely a háborús készülődésen kívül elsősorban ösztönözte a korábbi évtizedekben a vas- és gépipar fejlődését: a nagyarányú vasút- és hídépítés, a vasúti gördülőanyag- és hajógyártás. Az ország vasipara nyersanyag-hiánnyal küzdött, a külföldi nyersanyagok behozatala pénzügyi nehézségbe ütközött. Az új ország területén egyedül csak az ózdi gyár rendelkezett nagyolvasztókkal, a diósgyőri nagyolvasztók még csak építés alatt álltak. A diósgyőri és csepeli gyár martinkohóit az ózdi gyár egyedül ellátni képtelen volt, behozatalra volt szükség. Vasérc lelőhelyeink közül csak a rudabányai vasércbánya maradt meg, melynek évi termelését átlagban 2 millió q-ra becsülték. Ez a mennyiség a belföldi vasipar szükségletét nem fedezte. Ld. még 301. 2. A Kiskert Egyesület életéből KM TDGY 72.4.612. A világháború harmadik évében a nyomorgások, szenvedések és nélkülözések teljes dühöngésekor, amikor a vasgyár lerongyolódott tisztviselői és a tengődő munkások tömegei már érezték, hogy a felfordult világesemények őket érintik a legsúlyosabban, minden feltűnés nélkül, szerény keretek közt megalakították a Vasgyári Kiskert Egyesületet. Az egyesületnek a megalakulása első évében 250 tagja volt, és működését csupán arra irányította, hogy tagjait kiskertekhez juttassa, hogy azt megmunkálva, tagjai némi termeivényhez jussanak. Négyéves múlttal dicsekedhetik már az egyesület. Jelenleg 3500 tagja van, akiknek 80 %-a a munkásság, 20 %-a a tisztviselők közül kerül ki. Az egyesületnek ekkor 155 kiskertje volt. A kiskertek mellett volt az egyesületnek baromfitenyésztője (keltető gépei is voltak), valamint nyúl,- kecske- és s erté s teny é s ztój e. Ebben az időben a Vasgyárban, Miskolcon és Diósgyőrben árucsarnokot terveznek felállítani a tagok által beadott terményfeleslegek árusítására. Tervbe vették a lyukó-menti terület bérbevevését, melynek révén újabb 340 család jut kiskerthez.