Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - László Péter - Dr. Nagy Balázs: A Déli-Kárpátok magyar földrajzi feltárói
A DELI-KARPATOK MAGYAR FÖLDRAJZI FELTAROI LÁSZLÓ PÉTER-DR. NAGY BALÁZS Adjunktus ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék Doktorandusz ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány t/C. tel. I 06(1)209055511806 e-mail: laszlo.peter83@gmail.com 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány i/C. tel. I 06(1)3812111 e-mail: nagy.balazs@antarctica.hu Az 1880-as évek közepén indult ei az az évtizedekig tartó vita, mely a Kárpátok legmagasabb régióinak formakincsét meghatározó felszínformálásról zajlott. A kérdésre, volt-e jég a Kárpátokban, vagy sem? olyan neves szakemberek keresték a választ, mint Czirbusz Géza, Lóczy Lajos, Schréter Zoltán, Cholnoky Jenő vagy Balogh Ernő. Ők valamennyien új adatokat adó terepmunkát végeztek, vagy önálló felszínalaktani megoldásokra jutottak a Déli-Kárpátok területén. Sajnos az I. világháború után magyar kutatók már nem vettek részt a Déli-Kárpátok kutatásában, de az 1990-es években bekövetkező szemléletváltás már lehetővé tette a közös - román és magyar kutatók részvételével zajló - feltárást. Bevezetés „Ezen tulajdonsága a völgynek oly általános és jellemző, hogy a látogató egészen önkénytelenül azon feltevésre jut, hogy az oly feltűnően megegyező configuratiót megegyező tényezők is hozták létre... ezen völgyekben hajdan jégárak honoltak és pedig a jégárak sajátságoson kiszélesedő kezdete, gyökere.” Roth Samu ír így az 1880-as évek közepén a Magas- Tátráról, s alighogy megjelennek alpesi mintára végzett elemzéseinek eredményei, évtizedes vita kezdődik a Kárpátok legmagasabb övezetének formakincsét alapvetően meghatározó felszínformálásról: volt-e jég a Kárpátokban, vagy sem? A század legvégére nyilvánvalóvá válik a glaciális geomorfológiai kutatások létjogosultsága, és a hegyvidéki földrajzi kutatómunkában megnövekedik fontossága. Ám a Déli-Kárpátok alpesi terepeinek magyar feltárására csak 15 év marad. Miként a román kutatók körében ma sem igazán vonzóak a magashegyi kutatások, akkoriban sem indult el sok magyar a hazai magaslatok vizsgálatára. A Déli-Kárpátokról pedig mindössze néhány tudományos közlemény született, bár ezek oly kiválóak, hogy máig használják a térséggel foglalkozó román és magyar szakemberek egyaránt. A tanulmány azon magyar kutatók tevékenységét tekinti át (a valóban csak szórványként megjelent cikkeik alapján), akik új adatokat adó terepmunkát végeztek, vagy/és önálló felszínalaktani megállapításokra jutottak a Déli-Kárpátok területén. A kor tudományos érdeklődésének megfelelően ezek túlnyomó részben a glaciális jelenségek feltárására irányultak, hiszen a ma is e folyamatok nyomán keletkezett formák határozzák meg a térség magashegységi arculatát. Czirbusz Géza A hazai geográfia történetében igazi mérföldkőnek számít Czirbusz Géza 1904-ben megjelent újszerű, Szárkő-hegységről szóló írása (Czirbusz G. 1904). Az első olyan művek közé sorolhatjuk, amelyben célként jelenik meg egy táj teljes körű, szintetizáló bemutatása, így a terjedelmes geológiai fejezet mellett nagy hangsúlyt kapnak a geográfiai (természet- és társadalomföldrajzi) leírások, mivel nézete szerint: „A mi a geológust érdekli, az bizony sokszor közömbös a geográfus előtt, és viszont." E területről azóta sem készült magyar felmérés. A mű előtörténetéhez tartozik A Hoverla tetején című munkája 1899-ből. Már ebben is megjelenik a geo- gráfia/geológia szétválása, így az sokkal inkább leíró, néha már-már turisztikai jelleget ölt. „...s ez a könnyebben járható út, mert 1898. márcz. havában egy lengyel társaság hóczipőkön (szki) tette meg azt...”. A jegesek terjedelme a Déli-Kárpátokban: Masszív Felület km* Jegesfelülete A kettőnek aránya Legmélyebbre hatoló jegesek magassága 150° 2000 felül 4 : 2 4 : 3 Bucses ................. 170 22 5 64 km. 3:3 77-5 1700 m. Fogarasi Havasok 656 ! 183 551 8-4 30 150Q* Páring ................. 302 J 49 29 9-6 59 1650 Godján-Boresco ... 163 6 j 31-1 16-76 10-3 49-2 1500* Retyezát ................ 200-6 674 34-7 17-2 51-2 1600 Czárku ................. 59-3 j 10-4 7‘8 76 756 1650 22
