Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - 25 év a kiállítások tükrében (LENDVAI TÍMÁR EDIT)

szetföldrajzi földgömb. Ez utóbbi érdekessége, hogy a tengeráramlásokat, sőt a főbb hajózási útvonalakat is ábrázolja, és minthogy akkoriban a sarkvidékekről igen kevés információ állt rendelkezésre, a földgömb ezen részei hiányosak. Ebben a teremben ismerkedhet meg a látogató hazánk egyik legrégebbi tudományos egyesületével, az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társasággal, illetve az első egyetemi földrajzi tanszék megszervezőjének, Hunfalvy Jánosnak (1820-1888), és a földrajz és társtudományai tiszteletre méltó mecénásának, Semsey Andornak (1833-1923) életútjával. Bár Magyarország nem rendelkezett világtengerekre néző kikötőkkel utazóink mégis igen korán eljutottak távoli vidékekre. Mi késztette hazánkfiait távoli földrészek felkeresésére és megismerésére? Volt köztük, akit elsősorban a kíváncsiság motivált, mást a politikai helyzet kényszere, vagy misszionáriusi elhivatottság késztetett útra. Volt, akit tudományos kérdések megoldása ösztönzött, és volt, aki a magyarok őshazáját kereste. A legjelentősebb Forgó földgömb 28 utazás útvonalát egy csaknem egész falat beborító világító világtétképen is nyomon követheti a látogató. A világító térkép negyed évszázaddal ezelőtt nagyon modern, interaktív bemutató tárgynak számított. A térképen gombnyomásra a világjárók arcképéhez társított útvonalak jelennek meg. E térkép készítésekor Magyarország legnagyobb méretű ilyen típusú alkotása volt. A teljes kiállítás közel 90 utazót nevez meg, és mutatja be munkásságukat. Ezen fejezetnek nem célja, hogy teljességre törekedve számba vegye őket, csak néhányukat kiemelve ismertetném utazásaik jelentőségét. A kiállítás második termében a XIII-XVIII. századi magyar utazók tárlói sorakoznak. Hat évszázad legjelentősebb személyeit nehéz lenne földrajzi, illetve időrendi csoportokba sorolni, így a megújult kiállításon tudatos „összevisszaságban", oszlopszerű elrendezésben kerülnek bemutatásra. Első felfedező utazónknak Julianus barátot, az őshazában rekedt magyarok felkeresésére az 1235-ben és 1238-ban útnak induló domonkos rendi szerzetest tekintjük. Öt választotta múzeumunk jelképéül, ma a Budai várban található Hilton szálloda udvarán magasodó szobrának rajzolata tűnik fel múzeumi levélpapírunkon, kiadványainkon. Julianus megtalálta a 400 éven át elfeledett Volga-menti magyarokat. Köztudott, hogy ő hozott hírt a várható mongol támadásról, de kevesen tudják, hogy útja során szerzett tapasztalatai sok néprajzi és földrajzi ismeretanyagot tartalmaztak a bejárt területről. Benyovszky Móric (1741-1786) nevét már Jókai Mórnak köszönhetően sokan ismerik hazánkban. A romantikus regényhős nem mindennapi kalandos élete mellett fehér foltokat tüntetett el Madagaszkár térképéről, és már 7 évvel Cook kapitány előtt járt az Aleut-szigeteken, csak megfigyeléseit nem volt módja közkinccsé tenni. A Benyovszkyt jellemző bámulatos