Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - 25 év a kiállítások tükrében (LENDVAI TÍMÁR EDIT)

képességek: nyelvismeret, szervezői adottságok, magas fokú sakktudás megalapozták utazónk különleges eredményeit, illetve elősegítették kalandjainak túlélését. A terem északkeleti sarkában látványos indián fejdísz hívja fel magára a figyelmet. A múzeum indián gyűjteményének jelentős része Kutasi Kovács Lajos gyűjtő jóvoltából kerülhetett kiállításunkra. A színes tolldísz és indián néprajzi tárgyak Dél-Amerika magyar misszionáriusainak, Brentán Károlynak (1694-1752), Eder Xavér Ferencnek (1727-1772) tárlóit teszik színesebbé. Eder Xavér Ferenc 20 év moxitániai (Peru) missziós munka után besztercebányai plébánosként készítette el Peru és Bolívia néprajzát és általános földleírását. A kiállítás harmadik terme a XIX. századi Ázsiába induló magányos őshazakutatókat és a tudományos igénnyel szervezett expedíciókat mutatja be. Ázsia nagy történelmi kultúrák színtere volt, ugyanakkor éghajlati szélsőségei, domborzati sokarcúsága és politikai zártsága miatt részletes feltárása és feltérképezése a XIX. századig váratott magára. E század a reformkor százada Magyarországon, melynek eszmeisége is elősegítette, hogy sokakban felmerült a magyar őshaza és nyelvrokonaink felkutatásának szándéka. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem egy romantikus idea vezette Körösi Csorna Sándort (1784—1842) Tibetbe, Reguly Antalt (1819—1858) az Urál vidékére, vagy Vámbéry Ármint az akkori Törökországba illetve Perzsiába (ma Üzbegisztán és Turkesztán). Tudatosan készültek utazásaikra. Az akkoriban fellelhető forrásokra hagyatkozva, alapos előtanulmányokat végeztek, nyelveket tanultak, sőt testi erejüket is edzették, készülvén a nagy utazásra. Az elszegényedett székely családból származó, de igen tehetséges Körösi Csorna Sándor végcélja Dzsungária volt, ahol az ujgur (jugar) Körösi Csorna Sándor emlékét nagy becsben tartják Indiában. Kolkatában (Kalkuttában) tudományos konferenciát rendeztek munkásságáról Bethlenfalvy Géza orientalista (jobbról a második) részvételével (Bengáli Ázsiai Társaság székháza, 1999- november 16.)