Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kubassek János: Mozaikok a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárásából

látott napvilágot. Ugyancsak Bél Mátyás nevéhez fűződik az 1753-ban, Pozsonyban kiadott Compendium Hungáriáé geographicum című hatalmas munka, mely a szerző polihisztor felkészültségét és rendkívül szerteágazó érdeklődését, európai horizontú látókörét dicséri. Bél Mátyás különösen a felvidéki területek feltárásában jeleskedett. Munkáiban figyelmet fordított Magyarország természetrajzi, vízrajzi viszonyaira, hegyvonulataira, völgyeire, barlangjaira, gyógyforrásaira, ásvány- és növényvilágára. A Kárpátok megismerésében játszott szerepe miatt meg kell emlékezni Buchholtz Györgyről (1643-1725), aki a Magas-Tátrában tett útjai során részletes leírásokat készített. Ő volt az első, aki a tengerszint feletti magasság tagolásában ismertette a rétek, a lombos és tűlevelű erdők, valamint a törpe-fenyvesek és a sziklák régióját, így joggal emlegethetjük őt a Magas-Tátra botanikai övezetessége első felismerőjének. Mauksch Tamás (1749-1832) nagyszalóki evangélikus lelkész kalauzolta korának több tudósát, akik a Magas-Tátra hegyvilágát járták. Közülük külön meg kell emlékezni a sokoldalú polihisztorról, Kitaibel Pálról (1757-1818), aki a Kárpát-medence tudományos felfedezőjeként három kötetes nagy munkában adta közre növényföldrajzi megfigyeléseit A latin nyelvű mű Descriptiones et icônes plantarum rariorum Hungáriáé címmel, 1799 és 1812 között Bécsben látott napvilágot. A hazai úttörők teljesítményeit nem homályosíthatják el a később külországokból érkezett tudósok rendszerezettebb művei, melyek nyugat-európai megjelenésük okán ismertették meg a Kárpát-medence természettudományi szempontból kiemelkedő értékeit. KÜLHONI KUTATÓK PONTOSABB MŰVEI A KÁRPÁT-MEDENCÉRŐL A /*em véletlen, hogy külhonból érkezett hírneves tudósok az Európa szívében ta%J' V lálható, páratlan természetes határokkal kijelölt „életkamra", a Kárpát-medence földtani, földrajzi értékeire korán felfigyeltek. Nagy könyvtárak féltve őrzött ritkaságaiként számontartott műveikben örökérvényű módon tették közkinccsé utazásaik és megfigyeléseik eredményeit. A külföldi kezdeményezésre és anyagi támogatással végrehajtott utazások egyik úttörő személyisége az angol természetbúvár, Robert Townson (1762-1827), akinek Londonban, 1797-ben megjelent Travels in Hungary című műve és térképmelléklete