Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kubassek János: Mozaikok a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárásából

VL -~o maradandó módon orientálta a természettudományok képviselőinek figyelmét a Kárpát-medence felé. Brezsnyánszky Károly értékelése szerint a Magyarország területéről készült Townson-féle térkép - mely a beutazott vidékek kőzet előfordulásait és földtani viszonyait mutatja be - méltán tekinthető a hazai geológiai térképkészítés előfutárának. Az egyéni tudományos teljesítmények palettáján nagy tisztelet illeti a francia Francois Sulpice Beudant (1787-1850) francia geológust, aki a francia kormány megbízásából az osztrák kancellária felkérésére tett jelentős utat hazánkban. Az 1818-ban lebonyolított vállalkozás a Kárpát-medence természetföldrajzi, ásvány-kőzettani és geológiai viszonyairól komplex képet adott, mely Párizsban, 1822-ben négykötetes monográfiában látott napvilágot. Beudant munkája joggal tekinthető a Kárpát-medence feltárása vonatkozásában olyan kiemelkedő mérföldkőnek, mely máig gyakran idézett hivatkozási alapot jelent a térség természettudományi vizsgálatával foglalkozók számára. Az eredmények sorában sokáig méltatlanul háttérbe szorult a svéd természettudós, botanikus és geográfus, Göran Wahlenberg (1780-1851) munkája. Pedig a Magas-Tátra egyik első botanikai kutatójaként hervadhatatlan érdemeket szerzett a növényföldrajzi vizsgálatok terén. Az 1814-ben, Göttingenben megjelent „Flora Carpathorum Principaliiim" című könyve Európaszerte számontartott eredményként kerülhetett a szakmai köztudatba, a Magas-Tátra vonatkozásában. Fontos kihangsúlyozni, hogy e kutatók külföldi egyetemeken szerzett tudásuk legjavát kamatoztatva jöttek el a Kárpát-medencébe, s megfigyeléseik, leírásaik a nemzetközi tudomány vérkeringésének sodorvonalába állították hazánkat. AZ ELSŐ TUDOMÁNYOS SZERVEZETEK em feledhető az sem, hogy a XIX. század volt a polgárosodás, a gazdasági fellendülés és a politikai reformok azon időszaka, mely felkeltette az igényt a nemzeti tudományok megalapozására. Az említett külföldi tudósok utazása idején még nem létezett hazánkban olyan szakmai szervezet, mely összefoghatta volna a Kárpát-medence földtani, földrajzi kutatásának szakembereit.