Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Hévízfeltárás Érden (Balázs D.)

zet kaptak, jobb híján évtizedeken át ezt fogyasztották a település lakói. A kút ma is működik a felszín alatt kb. 1 inen szabad kifolyással, sziksós tartalma miatt azonban a gyomorsavhiányban szenvedők és a csecsemők nem fogyaszthatják. A II. világháború után Érd északi részeiben több vízfeltáró fúrást végeztek (ilyen pl. a 116 m mély kutyavári kút), de nem hozták meg a kívánt eredményt. (Mint ismeretes, Érd ivóvízellátását végül is a Csepelszigetről Duna alatti csővezetéken „importált" vízzel oldották meg.) Továbbra is nyitott kérdés maradt: van-e lehetőség Érd térségében mélységi termálvizek feltárására? A híres budai „termálvonal" és Érd közötti területen az elmúlt évtizedekben több földtani kutatófúrással hatoltak be 1000 m-nél nagyobb mélységbe. A mélyfúrások alapján kirajzolódott a geológusok előtt a vidék mczozóos (középidei) alaphegységének térbeli elhelyezkedése (7. ábra). Mint már említettük, ez a főleg triász időszaki karbonátokból álló, hasadékokkal és repedésekkel átjárt kőzettömeg a Budai-hegység termálvizeinek fő tárolója. melyből a víz lassú mozgással a süllyedő Alföld, vagyis DK-i irányban mozog. Budaörs közelében a triász dolomit 300 m fölé magasodó sziklás hegyeket alkot, de Törökbálint határában már csak a fúrásban bukkantak rá 300-400 m mélységben (2. ábra). Néhány km-rel távolabb Diósdnál a dolomitfelszín már 800-900 m-re zökkent le, míg a Csepel-szigeti Tökölnél végzett kutatófúrásban 1400 m mélységben érték el. A hévizek hőtartalmának változásait, illetve áramlásuk irányát nagymértékben meghatározzák a kőzet szerkezeti (tektonikai) viszonyai. Már az egyszerű domborzati térképről is megállapítható, hogy Érd térségében az ÉNy-DK irányú törésvonalak uralkodnak. Ilyen irányban helyezkedik el a Szidónia-völgy, a vele párhuzamos hegyhátak és völgyek, ezekhez igazodnak Érd északi felének hosszanti útvonalai. Rádai Ödön légifotók értékelése útján részletesebben is kidolgozta a térségre jellemző törésvonalakat (3. ábra). Ezen a rajzon a törésvonalak látszólag megszakadnak a Duna közelében, ami csupán annak a következménye, hogy a Duna áradásaival elJ. ábra. A harmadidőszak előtti alaphegység domborzata Érd térségében. A szintvonalak a tengerszinthez (mBf) viszonyított magasságot, illetve mélységet jelölik. A fekete pontok afontosabb mélyfúrások helyei.