Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei
79. 218. es.). Az 1884-ből ránk maradt 34 szelvényből álló birtokvázlaton (OL) is a címszóban megjelölt alak található. Az 1899-es Birtokrészleti jegyzőkönyv (OL S. 79 218. es.) Szőlők feletti formát említ. 1—8. Groblye dűlő „A Podpánszki dűlőtől nyugatra fekszik. A hagyomány szerint, miután a törököt kiűzték, a rá következő években nagy pestisjárvány tört ki, s a járványban elhaltak hulláit erre a dűlőre hordták ki és itt temették el, ezért nevezik ezt a helyet illír (délszláv) nyelven 'groblyének', ami magyarul temetőt jelent." (Érdy J. 1864.) 1—9. Groblye szérűskert „Mivel a szérűskert a temető („groblye") szomszédságában fekszik, arról kapta nevét." (Érdy J. 1864.) 1—10. Pánszki dűlő „A Hegy és az urmajovaczi szőlőktől nyugatra fekszik. Urasági tábla, ezért nevezik pánszki, vagyis magyarul urasági dűlőnek." (Érdy J. 1864.) 1—11. Podpánszki dűlő „A Pánszki dűlő alatt nyugatra terül el, ezért hívják „podpánszkinak", ami magyarul „urasági alattit" jelent." (Érdy J. 1864.) 1—12. Becsanacz dűlő „Szőlőskert. Délről az Urmajovacz, nyugatról az eddigi urasági földek, északról a Sumár legelő, keletről a község szomszédságában fekszik. Neve a „nagy edény" jelentésű délszláv szóból ered, Becsanacz „nagy edényest" jelent, valószínűleg az ottani bő szüretről nevezték el." (Érdy J. 1864.) 1—13. Velika dionicza dűlő „Magyarul 'nagy telek'. A Pánszki, Podpánszki, Groblye, Dugacska és Selistye dűlők, valamint az országút között fekszik. Nevét a nagyságáról kapta, amely a többi dűlőjét meghaladja." (Érdy J. 1864.) 1—14. Zbeg A Hegy ÉK-i oldalának neve. Érd mezőváros térképén (1838. FMTÉ VI.) Zbek szerepel. A név feltehetően török eredetű, jelentése: domb, magaslat (Jovicza I. 1970.) 1—15. Gyorma Ilyen alakban már csak az ófalusiak ismerik. Érdy J. (1864) szérűskertként említi és ezeket írja: „Az urmajovaczi szőlők egy része, a község felett emelkedő hegy tetején található. Gyorma délszláv szó, jelentése: két hegy közt levő, feljárásra használt mélyedés. Mivel a szérűskertbe egy ilyen mélyedésen át lehet feljutni, erről kapta a Gyorma nevet." A Gyorma keletkezésének mondáját Tőkei Ferencné a következőképpen mondta el: Valamikor egy nagy sárkány szedte itt emberáldozatait. Mikor megelégelték szörnyű pusztítását, egy zsákba oltatlan meszet raktak, melyet az állat egy óvatlan pillanatában megevett. Fájdalmában, kínjában vágta ezt a mély utat. Magaslata Gyorma-tető néven ismeretes. Az 1885-ös térképen Gyorma-fölötti áll, ugyanígy szerepel a 34 szelvényből álló birtokvázlaton is (OL S. 79 219.). A Gyormún halad át a „római fíí", amely római emlékeket őriz. A Via Romana az 1814-es térképen Aquincumból indul, átszeli a Barát, majd Ófalun át Ercsi és Dunapentele felé tart (OL 1343 S. 12. Div. XIII. No. 424.). A legenda szerint ezen az úton esett össze és pusztult el II. Lajos kedvenc lova, amikor a Kastélyból seregével útra kelt Mohács felé, s ez mintegy előre vetítette a gyászos kimenetelű csatavesztést. 1—16. Kisbatta A jelenlegi Római úttól délre eső, a Molnár út és a Kerék utca által határolt terület neve; a helybeliek most is így használják. Jovicza I. ( 1970) szerint a Sziget D-i részét is magában foglalja. Érd mezőváros térképén Kis Bata alakban szerepel (1838. István Király Múzeum, Szfv.—Nagy Lajos, FMTÉ VI). 1—17. Sziget (Érdi-sziget) „Érd község alsó része és a dunai szőlők szomszédsága határolja nyugatról és északról, a Bara legelővel északról. Délről és keletről a Dunával érintkezik. Hajdanában a Duna körülfolyta, majd már az úgynevezett Kis-Duna beiszaposodása miatt egészen száraz, és csak áradás alkalmával follya körül a Duna, de akkor a sziget maga is víz alatt áll." (Érdy J. 1864.) Érd lakói nem adtak külön nevet a „szigetnek", mivel számukra más dunai sziget nem létezett. A térséggel foglalkozó szakmunkákban azonban Érdi-sziget néven szerepel, megkülönböztetendő pl. a Csepel-szigettől (pl. Budapest természeti képe. Szerk. Pécsi M. p. 600.) A Sziget első okleveles említése 1243-ból való: ,,A budai káptalan előtt Tádé fia János az érdi községben levő birtokrészét és a hozzátartozó sziget felét. . . eladja." (OL—DL 82836). Egy 1270—7l-es oklevélben olvasható: „A budai káptalan jelenti, hogy Érd szigetét. . . át akarta adni" (DL 82 840). Egy másik 1270—72-ből származó feljegyzés szerint a Tétény nemzetségből származó Bohr Péter az érdi szigetet a király (V. István) fegyvernökének ajánlja fel (Jovicza I. 1970). Az 1877-es (FML) és az 1884-es (OL S. 79 218) telekkönyvi és kataszteri gyűjtemény adata szerint a Szigetet is felparcellázták. Ma ártéri erdő, a Duna nagy áradása idején elönti a víz. Lakatlan. 1—18. Fok A Sziget É-i csücskének a neve. Az idősebb emberek ma is így nevezik.
