Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei

1—19. Staro szclói kertek ,,A községtől keletre, a Bara (1—21.) és a Rcivna (1—25.) dűlők között fekszik. Ezen a helyen állott Érd község nagy része az 1838. évi dunai árvíz előtt. Az összeomlott házak helyét beépítés nélkül hagyták. Az üres térséget a tulajdonosok lóheréskertnek és egyéb vetemények termesztésére használták. A hely nevéül megmaradt a Staro szelő (Sztaro szelő) — magyarul Öregfalu. A térségen áll a török uralomból fennmaradt és most is jó karban levő Török torony (minaret)." (Érdy J. 1864.) 1—20. Gyurcsek kanyar Az Ófalut Újfaluval összekötő régi Fő út felénél levő kanyarulat és környéke. Jelenleg itt van a Lenin és a Vöröshadsereg út összekötő szakasza. Nevét a korábban ott lakó háztulajdonosról kapta. 1—21. Bara Alacsony fekvésű jelenkori ártér, amely a Duna mentében Ófalutól a nagytétényi határig terjed. Az 1826-os Duna-térképen szerepel először. Érdy J. (1864) jelentésében megkülönböztet Bara dűlőt és Szlana bara rétet. Ezeket írja róluk: „Bara dűlő: legelő a Szlana bara átellenében, a fehérvári országúton alól, a tétényi határ és a Duna mellett. Itt a Duna kiöntései miatt nagy része gyakran tavat képez, ezért nevezik barának, mely szó magyarul tavat jelent. — Szlana bara: réti dűlő, magyarul sós tavat jelent. A fehérvári országút felett fekszik, a Bile guste-i dűlő mellett. Neve a salétromos és vizenyős természetéből származik." A Bara név még több helyen előfordul (1877. Érd telekkönyve; 1884. Kataszteri gyűjtemény; 1884. 34 szelvényből álló birtokvázlat). Jelenleg jobbára terjedelmes legelő. 1—22. Sulák-patak (Sulák-árok) Diósdtól ÉK-re kb. 2 km-re, a Tétényi-fennsík aljából, karsztforrásból eredő patak. Hossza kb. 9 km, vízhozama csapadékviszonyoktól függően 100—1000 liter percenként. A Dunába ömlése előtt egyesül a Bara-patakkal (1—23.). Amennyiben igaz Kiss Lajos állítása, miszerint Érd neve az ,,ér" (vízfolyás) főnév -d képzős származékából ered, akkor a település névadója a Sulák-, ill. az egyesült Sulák-Bara-patak. A patak eredeti neve ismeretlen, lehet, hogy egyszerűen „Pataknak" nevezték, mint ahogy így használják ma is a környékén élők. Diósdi szakasza az 1920-as években készült 25 000-es topográfiai térképen a Felsökút-patak nevet viseli. A Sulákpatak nevét Daróci L. közlése szerint Sulák János után nyerte, akinek a patak partján 1933—1951. között kocsmája volt. A patak kanyargós medrét már a múlt század második felében kiegyenesítették, ezért több térképen Sulák-árok néven szerepel. 1—23. Bara-patak (Bara-árok) A volt Erlakovacz pusztától É-ra, a Kutyavártól Ny-ra, az Érdi-fennsík lábánál fakadó forrásból ered. Két vasútvonal és több műút alatt átvezetve végül is a Duna közelében a Sulák-patakkal egyesül. Mivel vizét ásott, egyenes mederben vezetik, egyes térképeken Bara-árok néven szerepel. (Lásd még: Sulák-patak, 1—22.). A patak „Bara" elnevezése arra utal, hogy hajdanában a sík területen szeszélyesen kanyargós vize tavat, mocsarat táplált. Ugyanezen oknál fogva a Benta-patakot is egyes térképek Bara-patak néven említik, ami félreértésre adhat okot. 1—24. Tepecs A Barától DNy-ra fekszik. A név legkorábbi előfordulása 1826-ból való. Az Érdi földkönyv 1856-os kiadása Tepecs dűlőnek nevezi. Ugyanígy említi Érdy J. ( 1864) is, és ezeket írja róla: „Ófalu előtti térségen, s a Bara legelő felett fekszik. Fekvését elnevezése fejezi ki, a tepecs szó magyarul 'egy a tó felett emelkedettebb területet' jelent." A telekkönyvi adatok szerint később öt részre osztották és nevüket sorszámmal látták el eképpen: Tepecs első, Tepecs második stb. (FML 1877., OL 1884). 1—25. Rávna A Bara É-i szomszédos része az új lakóteleptől egészen a volt Csillag csárdáig. Érdy J. (1864) ezt a magyarázatot adta róla: „Előbb részben legelő, most szántóföld a Tepecs dűlő szomszédságában. Fekvéséről nyerte nevét, ravna magyarul egyenes, lapos földet jelent."(Szótár szerint: ravna = síkság.) 1— 26. Csillag csárda „Gróf Illésházy János építette 1760—1770 körül, s a „csillag" névre keresztelték el. A hajdani birtoknak sóárusítási joga volt (itt árulták a sót), ezért az érdi délszláv származású lakosok közönségesen csak Solarának nevezik, ami magyarul sóházat jelent. Ezt a csárdát még Hideg csárdának is nevezték, valószínűleg azért, mert az utasoktól egykor elhagyatott volt, de ezt a nevet már nem használják." (Érdy J. 1864). Az eredeti épület ma már nem létezik. 2. ÚJFALU (ÚJVÁROS) 2— 1. Újfalu Ófalutól É—ÉK-re elterülő városrész, mely jelenleg Érd város központja (II. kerület). A múlt század derekától kezdve (1838. évi nagy árvíz után) kezdett kifejlődni az Ófaluba vezető Fő vagy Felső utca (ma : Lenin út) és a vele párhuzamos Alsó utca (ma: Engels utca) mentén. Ez a terület 5—10 méterrel magasabban fekszik, mint Ófalu (Sztaro Szelő) alsó része, így az itt építkezőket nem fenyegette a Duna árvize. 2—2. Wimpffen kúria A műemléki klasszicista épület terveit feltehetően a neves pesti építész, Hild József készítette, és 1830—40 között építették. A homlokzatát uraló timpanonban díszes dombormű volt: Szent István