Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
Az építkezések sorrendjét a következőképpen kellene megállapítani, éspedig: 1 szor mindenekelőtt a csepeli szigetcsúcson kellene elkezdeni a folyamigazítást, az itt felállítandó hajókikötővel és egyidejűleg a pesti rakpartfal megépítésével éspedig egyszersmind 2 irányból, egyrészt a katonai Hajózási Hivataltól és a görög templomtól kezdve; csakúgy a budai partfalburkolat építését is meg kell indítani. 2 szor egyidejű folytatásként a második évben lehetne a pesti rakpart falazását és a budai partfal kőborítását a lenti zsilip-kapuig egy 0 pont alatti 6 lábnyi magaslaton kiépíteni, a létesítmények alapjainak biztosításával együtt, azt követően a vízosztó művet egy a budai oldali építményekkel hasonló magaslaton, egyszersmind 0 pont felett kb. 20 láb magasságban létrehozni. gszor m j ut ^ n a hajózás, a kikötőgát és a budai folyamigazító építmények elkészültek, a tervbe vett gátat is 0 pont fölé 6 lábnyira magasították és egyidejűleg úgy az alapépítményeket, mint a mederszabályozó műtárgyakat a folyóelágazás környékén a fő- és a soroksári oldalágak között továbbépítették, vagy a körülményektől függően teljesen befejezték, ez alatt a rakpart falazat építése Pesten és Budán megszakítás nélkül, olyan ütemben, ahogyan csak lehet, folytatódik. 4 szer további folytatásként egyszersmind a rakpart falazását és a kőburkolást kell elvégezni, a kikötő gátját a 0 pont felett 14-16 láb magasságra, vagyis a szokásos nyári áradások szintje fölé kell kiépíteni; a hátrafelé irányuló földgát-testet azonban a 0 pont felett 32 lábnyi magasságban kell elkészíteni, s noha csak 9 lábnyi koronaszélességben, de mégis kőburkolással kell biztosítani. gszor minekutána a kikötőgát építés a csepeli szigetcsúcs környékén minden hátralévő építménnyel egyidejűleg folytatódna, a rakpart falazás és a kőburkolatkészítés teljesen befejeződne, ennek megfelelően 6 szor a munkák félbeszakítás nélküli folytatásával a rakpart falazat és a kőburkolat, egyszersmind a folyamszabályozási építmények a felső szakaszon megvalósulnak, 7 szer így ezen építkezések minden tekintetben befejezést nyernek, = = viszont arra az esetre, ha a felső pesti oldalág, vagy az óbudai ágak hajókikötővé lennének átalakítva, el kellene érni, hogy a kérdéses kikötő megépítése a folyamszabályozással egyidejűleg legyen véghez vive. A legfelsőbb rendelkezéssel az 1839-ben 1223. szám alatt az Országos Építési Főigazgatósághoz érkezett melléklet csatolva tisztelettel visszaküldetik. Buda, 1839. szept. 30. legalázatosabban Lechner József építési igazgató" (Fejér LászIóné fordítása) Az árvíz után előbb a nádori és helytartótanácsi parancs, majd az 1839/40. évi országgyűlés sürgette a Duna-szabályozás terveinek és költségvetésének elkészítését. Az említett országgyűlésen a IV. törvénycikkellyel létrehozott országos választmány feladata volta Duna és egyéb folyók szabályozásával kapcsolatos előzetes tárgyalások végigvitele. Feladatuk volt az Országos Építési Főigazgatóság terveinek részletes tanulmányozása, az alternatív lehetőségek közül a legjobbak kiválasztása, javaslattétel a munkák sorrendjére, a szükséges pénzalap előteremtésére és a közcélok és magánérdekek ütközését megszüntető törvényekre. A törvény kimondta, hogy a legközelebbi országgyűlésen „a tárgy múlhatatlanul felvétetni s elhatároztani fog". 10 Az országos választmány József nádor felügyelete alatt tevékenykedett. így a hozzá címzett építési igazgatói jelentés is bizonyára a választmány elé került.
