Marczell Ferenc szerk.: Az Országos Vízügyi Levéltár (Források a vízügy múltjából 1. Budapest, 1978)

A vizügyi igazgatás központi szervei (il.fondfőcsoport): az Országos Vizépitési Igazgatóság iratai elsősorban igazgatási és műszaki történeti szempontból tartalmaznak értékes dokumentumokat. E szervet a Földmivelésügyi Minisztérium 1899ben a dunai és tiszai vizi munkálatok, a társulatok ellenőrzése, a vizjogi-engedélyezési ügyek intézése, később a vízellátási teendők ellátása céljából hivta életre. Az Igazgatóság keretei között működő ún. "Kistanács" évi rendszeres üléseinek jegyzőkönyvei hiánytalanul fennmaradtak. Az 1937-1948. évek között működött Országos Ontözésügyi Hiva ta 1 feladatait az öntözéses gazdálkodás előmozdításáról szóló 1937 ;XX. tc. határozza meg, e fondnak különösen a Hivatal tervezési, vizhasznositási és tanulmányi osztályán keletkezett terveket magába foglaló gyűjteménye érdemel figyelmet. Minden hiányossága ellenére jelentős értéket képvisel az Országos Kereskedelmi és Ipari Kikötő Kormánybiztosának fondfondja, amely a csepeli vámmentes nemzetközi folyami kikötő épitési iratai mellett magába foglalja a soroksári Duna-ág rendezésével foglalkozó iratokat is. A vizügyi igazgatás központi szerveinek fennmaradt anyagai viszonylag teljes gyűjteményt alkotnak, a Magyar Országos Levéltárba csak az 1928 előtt működött központi szervek; a Vizi- és Épitészeti Főigazgatóság, a minisztériumok,továbbá az egyes feladatok ellátására létesitett szakhivatalaik és a területi szakigazgatási szervek iratai kerültek be. Az Országos Vizépitészeti és Talaj ja vitási Hivatal anyagából fennmaradt töredékes anyag az OVL Kva ssay-gyüj t eményéber, lelhető fel. A területi vizügyi igazgatás szervezetében (vi. fondfőcsoport) az államosításokig terjedő időszakban gyakori és mély-