Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

meghosszabbításáért Bécsbe kell utaznia. Július 23-án egy napot töltött Bécsben. Közelről hallhatta, láthatta Bécs magyarországi hadjáratának eseményeit, amelyet keletről az orosz cár segített. Sietett vissza Olmützbe. Október 30-ig maradt itt. Wurmb ezredes igazolása szerint "rajzolóként dolgozott és különleges ügyességével, szorgalmával és hibátlan, nyugodt magatartásával a legtökéletesebb megelégedést nyerte el." Az aláírást a Habsburg birodalmi pecsét hitelesíti a "K.K. Fortifications Direktion Olmütz" felirattal [11]. Prokopp János nagy érdeklődéssel követte a szabadságharc eseményeit, erre utal a hagyatékában lévő, Grazban nyomtatott térkép, amely a Magyarország, Horvátország, Szlavónia és a katonai határvidék közti hadszinteret ábrázolja. A jobb alsó sarokba tintával írta fel Prokopp a nevét és szülővárosát, Zombort. [kat. 11] Bátorság volt ez éppen Olmützben, ahol 1849. március 4-én Ferenc József császár kimondta Magyarország függetlenségének megszüntetését. Az ország szétdarabolt részeit a Habsburg birodalomba olvasztotta. A szabadságit arc válasza erre a Habsburg ház trónfosztása volt április 14-én. Majd az osztrák-orosz túlerővel szembeni hősies küzdelem következett, amelyet a világosi fegyverletétel gyásza zárt le augusztus 13-án. Nehéz lehetett Prokopp Jánosnak döntenie, mikor térjen haza. Október 6., az aradi vértanuk kivégzése után három héttel, október 30án indul útnak. Október 31-én Bécsbe érkezik, ahonnan november 3-án megy Zomborba. Itt ismét gyász fogadja. A 13 vértanú egyike, Schweidel József (1796-1849) honvédtábornok a város szülötte volt. A 30 évvel idősebb jeles féiüt, feltehetően, személyesen ismerte Prokopp János. Novembertől márciusig, a téli hónapokban nemigen dolgozhatott. Esetleg apjával együtt végzett kisebb belső munkákat, de közben személyes elbeszélésekből ismerte meg a szabadságharc esedményeit. 1849. november 18-án már szemtanuja volt a császári parancs megjelenésének, amely Bács-Bodrog vármegyét megszünteti, és területét Szerb vajdaság néven Magyarországtól külön kívánja kormányozni. Zombor elvesztette szabad királyi városi kiváltságait és megyeszékhely rangját. Ez a politikai helyzet is arra késztette Prokopp Jánost, hogy felhasználva külföldi bizonyítványait és ismeret ségeit távozzon Zomborból. A vándorkönyv utolsó bejegyzése 1850. március 22-én kelt. amikor a város engedélyezi Eszékre utazását. Lehet, hogy ott is tájékozódott a várépítésnél, de úgy látszik nem járt sikerrel, mert 1850. nyarán már Komáromban dolgozik a várépítési igazgatóságnál mint építészeti tervező, rajzoló és művezető. Az itt töltött 2 és fél évi munkaviszonyt nagy dicséretekkel igazolja 1852. december 7-én a bécsi katonai parancsnokság által kiállitott bizonyítvány, amelyet ugyanaz a Máli ezredes írt alá. aki a rastatti bizonyítványát 1849. március 5-én. Az á-val írt név talán magyar embert jelent, akit 1849. nyarán helyeztek át Bécsbe, és esetleg része volt Prokopp János Komáromba kerülésében, mivel Bécshez, vagyis őalája tartozott Komárom vára is. Komárom az egyik legerősebb magyar vár volt.