Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

tornát, de törmelékkel be Í3 temették." E rövid információ alapján kerül az üreg az OKTII /1975-83/ barlangkatalógusába. 1983-ban ESZTERHÁS /1983/ próbálta azonosítani sikertelenül. Pontos helyének ismerete híján feltárása meglehetősen reménytelennek tűnik. Jelentősége csupán abból adódik, hogy bizonyság arra, miszerint e vidéken több explóziós eredetű barlang is kialakult. Irodalma: 36. 37. 44. 67. 45. Óvári-barlang Az Óvár tetejének meredek északi fala, az Orosz-kő kőzettörmelékbe temetkező, alsó, nyugat felé eső részén, kb. 170 m tengerszint feletti magasságban találjuk. Elérhetjük az Óvár legmagasabb pontján lévő kilátó- és pihenőhelyről, ha nyugat felé, a fal alá kerülő zöld jelzésű turistaösvényen megyünk kb. 300 m-t. Természetesen a Tihanyi-hajóállomásról is megközelíthetjük a zöld jelzésű úton, 1,5 km-es utat hagyva magunk mögött. A turistaút a Barátiaké-* sok előtt, 20-30 m magas bazalttufafal aljában, a törmeléklejtő tetején vezet. A nyugati, 5. Barátlakástól 8-10 m-rel tovább nyugat felé hatalmas darab sziklarész vált le a falból. E sziklarész alja előrébb csúszott, de teteje nekitámaszkodik a falnak, két végén nyitott, áltektónikus barlangot képezve. Sziklaomlásról, súvadásról többen is írtak, /CI10LN0KY 1942, HORNYAI 1942, ZÁKONYI 1958, UZSOKI 1980/ de, hogy ezek barlangot hoztak volna létre, azt csak ESZTERHÁS /1983/ említi először. A barlang a sziklafallal párhuzamos, a gyalogút tél kb. 2 m-rel magosabban van. Egyik nyílása nyugat felé, a másik északkelet felé néz. Az előbbi 150 cm széles és 90 cm magas, az utóbbi szélessége szintén 150 cm, de magassága 120 cm. A két nyílást'2,5 m hosszú alagútszerű üreg köti össze. A barlang főtéjóben a rés végighúzódik, a nyugati nyílás közelében kis labirintust alkotva. Alját mindkét irányban kifelé lejtő töi-melék alkotja. Térfogata kb. 2 m . A sziklafal teljes szelvényében változatos összetételű bazalttufitrétegekből áll. Az Óvári-barlang üregét laza szerkezetű homokos bazalt tu fit meszes és kevésbé meszes rétegei veszik közre. Kialakulását a sziklacsúszást eredményező súvadásnak köszönheti. Jellege szerint így áltektónikus barlang. Megmaradásának ideje erősen korlátozott, ha a következő súvadás feltételei kialakulnak, bizonyára lezuhan ez a támaszkodó sziklatömb, mely jelenleg részt vesz a barlang alkotásában. Csupán szpeleogonetikai jelentőségű, egyébként igen omlásveszélyes barlang. Irodalma: 36. 37.