Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
MESTERSÉGES ÜREGEK Az Óvár északi, 20-30 m-es meredek bazalt tufafalában, az Orosz-kőbe faragott, egykor emberi lakhelyül szolgáló helyiségek vannak. A közhiedelemben /amit a népszerű irodalom és a turistatérképek is alátámasztanak/ barlangoknak tartja e mesterséges üregeket, de hangsúlyoznom kell, hogy a barlang minden esetben természetes képződmény - így ez üregek nem tekinthetők annak. E mesterséges üregek kutatása elsősorban az archeológia, a történelem témakörébe tartozik, de mint "üregeket" a 3zpeleológia sem hagyhatja figyelmen kivül. Ezért itt rövid ismertetest adok ezen antropogén üregekről is. Az üregek kutatásával számosan foglalkoztak /vö. az egyes üregek leírása utáni irodalmi utalással!/, de még korán sincs minden felvetődő probléma velük kapcsolatban megoldva. /Tudományos régészeti feltárásuk napjainkban folyik Uzsoki András vezetésével./ E problémákból, azok kutatásából csak néhányat ragadok ki. Kik és mikor vájták ez üregeket? - Erre biztos válasz még nincs. A tudományos feltáró kutatások jelenleg is folynak, de a feltett kérdésre megalapozott választ még nem sikerült találni. Valószínűleg a 10-11. századtól voltak lakottak, es egy vallási remetetelepet alkottak. Jelenlegi ismereteink szerint a 14. század közepéig tartott kultikus használatuk. Jelenleg 7 mesterséges üreget ismerünk - de vajon mennyi volt korábbon? Valószínűleg több, bár pontosan nem tudjuk számukat. BEL /1737/ kb. 10-ről ír, DORMYAY 1942-es ásatásakor a meglévő 7-hez még 2 cellát 03 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek. /CHOLNOKY /1932 és ZÁKONYI /1958/ szerint volt a nyugati részen egy un. "mentsvár"-cella is - de ez optikai csalódásnak bizonyult./ Hogyan és mikor semmisültek meg a korábban feltehetően meglévő, ma már ismeretlen üregek? - A hogyanra biztos a válasz: súvadássul. Arról, hogy mikor csak néhány konkrét és egynehány hozzávetőleges dátumot tudunk. Az 1300a3 években lehetett az a nagyobb sziklaomlás, ami megszüntette az egyházi életet itt /ERDÉLYI 1908, CHOLNOKY 1942, DORNYAY 1942A Uzsoki András elmondása szerint, egy korai akvarellre hivatkozva 1810 előtt is volt omlás. DORNYAY említi az 1859-es súvadást /1942-ben/. ZÁKONYI /1958/ számol be az 1952. április 24-én, éjjel volt nagy omlásról. De az "emberi" vandalizmus is folyamatosan pusztítja ezeket az üregeket. EITELBERGER 1856-ban felháborodással ír a tihanyi állapotokról. RÓMER /1865/ még úgy ábrázolja a 2. Barátlakást, hogy mennyezetig érő kőfal van előterében, napjainkra pedig csak 1-2 darab maradt /az állagvédő újrafalazást nem számítva/. Az üregek falán egyre szaporodik a bekarcolt felirat 03 nem ritka bennük a gusztustalan mocsok. 46. 1. Barátlakás /egyéb elnevezései az Adattárban/ Az Óvár északi sziklafalában, az Orosz-kőben, a zöld jelzésű turistaút mentén, a pihenőhelytől nyugatra az első üreg. Tengerszint feletti magassága kb. 165 m. . 3 m széles, 2 m magas szája északra néz. Hossza 4,15 m, térfogata 24 m . Bejárata egykor teljesen fel volt falazva, ma csak mellvéd-szerű fal van benne. Falaiba bemélyedő polcokat faragtak. A hátsó falban egy dinnye nagyságú homokkőbomba van, mely alatt a benyomott tufitrótegek szemléletesen mutatják a becsapódás erejét. A mennyezetet egy jólcementált, keményebb breccsás rá ''eg alkotja. Magát az üreget, ennek feküjében lévő morzsalákosabb homoktufitbu faragták. Irodalma: 3. 4. 10. 13. 14. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25- 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 43. 46. 47. 52. 53- 55. 57. 59. 64. 67. 68. 69. 72. 73. 74. 76. 78. 79. 82. 83. 86. 87. 88. 89. 91. 92. 93. 95. 100. 47. 2. Barátlakás /egyéb elnevezései az 'Adattárban/ Az Orosz-kő sziklafalában, a zöld jelzésű turistaút mentén, a pihenőtől nyugatra a második üreg /közvetlenül az 1. Barátlakás•• mellett, attól 1,5 m-re/. Tengerszint feletti magassága 165 m körüli.
