Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

DR. VERESS MÁRTON: Eltérő magasságú tönkfelszínek karsztosodásának kérdései az Északi-Bakony keleti részén

1. ábra: A kutatott terület Abb. 1: Das erforschte Gebiet A karsztos mélyedések rendszerint kisméretűek. Leggyakoribbak az 1—2 m-es mély ségűek, valamint horizontális irányban az 5—10 m-es átmérőjű mélyedések. Alaktanilag esetenként ikerjellegű, összetett képződmények is előfordulhatnak közöttük. Lehetnek dolinák és víznyelők. Figyelemre méltó, hogy a víznyelők, vagy a víznyelőként működő karsztos mélyedések száma igen nagy. A klasszikus karsztterületeken (Aggtelek, Bükkhegység) a dolinák száma jóval meghaladja a víznyelők számát. A Bakony-hegységben, bár még pontos vizsgálatok erre vonatkozólag nem történtek, a helyzet fordított: a víznyelők száma haladja meg a dolinákét. A két karsztos forma között igen gyakoriak az átmenetek. Vagy úgy, hogy a dolina víznyelővé átalakulása folyamatban van (LÁNG, 1948) vagy úgy, hogy a víznyelő járata hosszabb-rövidebb időre eltömődik (VERESS 1980). A víznyelők rendszerint egyszerű tölcsérek (a nagyobbak belsejében a fedettkarsztos jelleg következtében változatos akkumulációs formakincs alakult ki), melyek morfológiailag igen változatos helyen képződtek (fennsíkon, völgyoldalban, völgytalpon^ nagyobb lefolyástalan mélyedésben). Gyakori, hogy főleg a fejletteb víznyelőkhöz kisebb-nagyobb medrek vezetnek. Utóbbiak rendszerint a beroskadásokat határoló kavics- esetleg lösztakarókon képződtek. Vakvölgyes jellegű víznyelők egyedi esetnek tekinthetők a hegységben. Valószínűleg egyedülállóak az Égett-hegyen (Hárskúti-fennsík) a nemrég megismert (VERESS, 1980.) hosszú, kanyargós, mederszerű, de gyakran lefolyástalan mélyedések. Alább az egyes karsztosodó területek vázlatos jellemzését adom (1. ábra). — Eleven-Förtési töbörcsoport (1.) hét beroskadása nagy magasságú tagolatlan fennsík részleten triászkorú mészkövön alakult ki. A mélyedések egymás mellett sűrűn, de szabálytalanul helyezkednek el. Viszonylag jól fejlettek, némelyikhez meder vezet, többségüknél vízelvezető járat nem látható. — Kőris-, és Som-hegy közti terület (2) beroskadásai többnyire lösszel takart jurakorú mészkövön alakultak ki. Az említett kiemelkedések által határolt területen 76 mélyedés található. Ezek többsége járat nélküli, kisméretű beroskadás.