Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
A B a la ton-mellé ki lakosság néprajza,. 421 halottas lepedőt használják; mikor a káposztát télire elteszik, a tipró a kádból vasra, lép ki, hogy a káposzta kemény maradjon; a káposzta különben szerencseeledel, újévkor azt esznek, hogy az egész évben legyen pénz. — Babót ha raksz, mindenféle átok-szitokkal rakjad, annál több lesz belőle. — Hogy a lencse zsizsikes ne legyen, éjjel vagy legalább is napnyugta után s napkelte előtt vetik is, kaszálják is, csépelik' is; a karácsonyi ebéden összegyűjtött lencsétől a baromfiak jól szaporodnak; a moslékos sajtárból megevett sózatlan lencsétől a szoptatós anyának is megjön a teje. — A petrezselmet köcsögből vetik, hogy vastag és nagy legyen. -— A tökmagot férfi rakja s futkosson közben össze-vissza, hogy a tök ina is messze fusson. — Mákot ha vetsz, egy szót se szólj, különben hulló lesz. •— A fokhagyma rakásánál is az ülleppel a földre kell ülni, úgy lesz jó erős íze. — A vöröshagyma szerepét az évi időjárás megjóslásánál már megismertük. — A sárgarépa és sáfrán szerepét a sárgaság gyógyításánál láttuk. — A paprika, ha feldöntik, pörösködést jelent. A gyógynövények közül felemlítettük a vérrel virágzó füvet sebre, a szőrös barlangot gyűlt sebre, az apró mályvát daganatra, a fehér mályvát ugyanarra, a fekete nadárt és hímért szárazfájásra, a földi tököt marhakehére, az apró bnjtorjánt köhögésre és sebre, a t07-mát hektikára, a fekete ürmöt gyomorfájásra, a póréhajmát vízibetegségre, a pöszérczét köhögésre, no meg az ezerjófüvet ezerféle betegségre. Már az eddigi adatok során is láttuk, hogy bizonyos számoknak a babonás néphitben kiváló jelentőség jut; ilyen a 7 és 9 szám. A hetedik gyermek meglátja a rejtett pénzt s gyógyít bizonyos betegségeket; a szótalan vízbe 7-féle küszöbről vágott 7 forgácsot főznek; a sárkány oly kígyóból lesz, a melyik 7 évig nem látott embert, ha egyszer az égbe szállt, csak 7 év múlva jöhet vissza; a földet tartó czethal 7 évenkint fordul meg stb. Hasonlóképen hasmenés ellen 9 szál mácsikot főznek, hideglelés ellen a zöld békáról 9 napig isznak, gyermekágyas asszony a rontás ellen 9 napig nem kél fel, rontás ellen ónt 9-szer öntenek, szenes vizet is 9-szer csinálnak stb. A fémek közül az aranynak és vasnak van, mint láttuk, nagyobb jelentősége. Az aranyzsinór és aranygyűrű a sárgaság és hideglelés gyógyításánál szerepel. A vasnak rontó-bontó hatása van a legtöbb alakban; a gombostű ajándékozása a barátságot veszélyezteti; a késsel való játszás kárvallást és nyomorúságot jelent, ha tejbe nyúlunk vele, a tehén teje lesz véres, a disznóólát is a benne levő vasszegek révén boszorkányozzák meg; de van a vasnak jó hatása is, a szülő asszony azért teszi feje alá az öreg kést, hogy gyereke váltott ne legyen s a káposztatipró is vasra lép ki, hogy a káposzta kemény maradjon. Bizonyos tárgyakhoz is fűződik a babonák egy-egy csoportja. — így a tükörbe nézetik a macskát, hogy a házhoz szokjék, tükörben látjuk meg este az ördögöt, a ki halottas háznál néz a tükörbe, sárgaságot kap, a ki álmában néz tükörbe, azt gyalázat éri. — A lány czipó vagy legény csizma, ha feldobják s talpra esik, megmondja, hogy tulajdonosa legények vagy lányok után jár; ha a czipó új, nem szabad asztalra tenni, mert megfájul a lábad. — A kutyát, a macskát, mint láttuk, a kemenczénél szoktatják a házhoz. — Kötényen át eresztik a magludat a házba, hogy jól szaporodjék, kötényen át eresztik ki a disznót, mikor kiszoktatják s akkor biztosan visszajön. — A jegyespár pénzt tesz a lábbelijébe, hogy meg ne rontsák, a vajat köpülő asszony is pénzt tesz a kanna alá, ha a tejfel nem kél meg. Jó hirt hallunk, ha az ember balkezin bolha van, ha a balszem ugrál, ha a
