Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
422 A Balaton-melléki lakosság néprajza. bogár (légy) nagyon döngicsél a szobában; rosz hirt jelent, ha az ember jobbkezin van bolha, ha a jobbszem ugrál; általában hirt jelent, ha az embernek a füle csöng, ha kispéterkét (hétpöttyű böde) talál ruháján. Szerencsétlenség lesz, ha a kakas tojik, lia a pók délelőtt mászik az embere, ha az ember valahová elindul s megbotlik, vagy valamit elfelejtvén, visszafordul, ha reggel először asszony gyün a házba, ha vásárra menet először asszonynyal találkozunk, ha a kártyába szerencsénk van, ha az ember a kés fokával játszik. Szerencsét jelent az összenőtt fog, a szőrös kéz, a korai megőszülés, ha a pók délután mászik az emberre, ha valami ruháját az ember visszájárul veszi fel, ha czigánynyal találkozik, ha reggel először férfi gyün a házba. A tűz köré is sok babona csoportosul; tüzet jelent, ha lúd jut a háztetőre, ha a vonító kutya fölfelé tartja az orrát; a tűz morgása pörösködést jelent; a lenyírt és kifésült hajat a tűzbe kell dobni s Sylvester éjjelén izzó parázs mondja meg, ki meddig él. Pörösködést jelent, ha a tűz morog, ha a paprikát feldöntik, bosszúságot, ha az ember orra viszket, ha az ember jobb szeme ugrál, verést, ha valakinek elol- dódzik a köténye, a barátság szétszakadását, ha gombostűt fogadunk el, szidalmazást, ha az arczunk ég s végül háborút, ha üstökös jelenik meg az égen. Láttuk azt is, hogy a pörösködésnél mily szerepe van a halott állát felkötő ruhadarabnak. Vendéget jelent: ha a szél kinyitja az ajtót, ha a macska mosdik, ha fésül- ködés közben a kézben marad egy kis hajfürt, ha az olló vagy a kés, mikor leesik, megáll a földben, ha a tűz pöröl, ha a gyertya magától elalszik. Ha vendéget várnak, csak be kell kiáltani a kemenczelyukon s akkor a várt vendég eljön. Olyan háznál, a hol kis gyerek van, a vendégnek le kell ülni, hogy el ne vigye a szopós álmát. Ha a vendég nem eszik a vacsorából, ne kívánjuk egészségére, mert nem alszik jól éjjel. Ismételten talákoztunk azzal a sajátos szokással, hogy ha valaminek a szapora- ságát kívánják, azt szitkokkal kell elhalmozni; így van ez a tikültetésnél, a babrakásnál, stb. Eredeti ez esetben a megokólás : a tikhordó kányát is eleget átkozzák, mégis mindig megvan. A babonák egy része önként kiválik a sok közül bizonyos keresetlen dolgok által, a melyek azokban szerepelnek. A tehenet, hogy megűződjék, «keresetlen» szurokkal, a ló himpókját, a marhának a pofáján vagy nyakán támadt sulyját, hogy elmúljon, «keresetlen» csonttal kell megkenni, a lónak, hogy sárljék, «keresetlen» szurkot kell kenyérbe beadni; az ember folyós sebét, hogy meggyógyuljon, «keresetlen» kötéllel kell háromszor lehúzni. Hasonlóképen sajátságosak a szótalan műveletek. A buzát, a mákot, a kölest, «szótalan» kell vetni, akkor a madarak nem ártanak neki; a fiú első gatyáját egy ülő helyben «szótalan» kell megvarrni s akkor, ha lánykérni megy, nem vetik meg a legelső helyen sem; a rontás ellen is, ha maga a szenes viz nem használ, «szótalan» vízből kell azt készíteni. A lopás bizonyos esetekben meg van engedve; így a vadászkutyával és a méhvel akkor lesz igazán szerencsénk, ha lopjuk őket. A baromfilopás azonban szigorú elbírálás alá esik; ilyen esetben az asszonyok rostát fordítanak vagyis körben áll a család, kiki másra gondol s annak a nevét mondja ki, az asszony beleüti az ollót a rostába, megpergeti s a kinek a nevénél megáll a rosta, az a tolvaj : «ide mutatott a rostám, itt kell lenni a tikomnak». A rostafordításnak egy másik
