A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
72 A Balaton jege. Elég jól megközelíti olyan parabola is, amelynek paramétere 2'21 0*0297. A lemérés bizonytalansága okozza, hogy az ilyen hosszú ellipszist bajos megkülönböztetni a parabolától. Mindenesetre érdekes fizikai probléma volna annak a megállapítása, hogy milyen vonalnak kell elméletileg lennie ennek. Nagyon valószínű, hogy érintőlegesen kell átmennie a repedés falába, amint azt a kiásott és tanulmányozott példákon látni lehetett. A repedésben levő víz fagyása a jégfelületről indul ki, mert az hül le, esetleg mélyen a 0° alá s hűti le a vele érintkező vizet. Ezért inkább úgy látszik, hogy az ellipszis a valószínűbb. A számítás szerint is ez közelíti meg legjobban a vonalat, de a mérés bizonytalansága miatt egyelőre a kérdés tapasztalatilag úgy, mint elméletileg eldöntetlen marad. Nagyon érdekes, hogy a csatorna alsó síkja a repedés felé lejt, igen lankás vonal mentén. Ennek az az oka, hogy amikor a repedés elhasította a táblát, akkor erős hízásban volt a jég. Igen ám, de a repedés mentén, ahol a repedésben levő víz valósággal melegíti a jeget, illetőleg nem engedi olyan alacsony hőmérsékletre lehűlni, mint egyebütt, ott a jég hízása közelről sem olyan gyors, mint a meg nem repedt jégtábláé. Ez a melegítés persze fokozatosan szűnik meg a repedéstől jobbra és balra s azért a jég alsó határa a jég melegvezetésétől függő, a vasutakon használt «átmeneti görbé»-hez hasonlító vonallal jellemzett felülettel görbül be a repedés felé. A repedés képződése első pillanatában csak hajszálnyi széles. Nagy elmozdulás nem is képzelhető, mert a jég a húzó feszültség hatása alatt alig nyúlik egy keveset, mindjárt elszakad. A finom graviméteres eszköz alatt, vagy annak közvetlen közelében sokszor támadt repedés: ott süvöltött vagy csattant el a lábunk alatt s a finom horizontális csavar inga, amelynek csillapodása l 3/ 4 órát vett igénybe, abszolúte nem vett róla tudomást, pedig ezt okvetetlenül megtette volna, ha a repedéssel nagy horizontális elmozdulás járt volna együtt. Amikor a repedés az ember lába alatt szalad el, igen gyors, a villamszikra ütéséhez hasonló rázkódást érez, ami nem más, mint a jégtábla hosszanti rezgése, amely az éles süvöltő vagy mennydörgésszerű tompa robajt okozza. 1 Alig van a természetben olyan nagyszerű tünemény, mint amikor derült, hideg éjszakán a hótól mentes, tiszta jég erősen lehűl s megindul a Balatonon a durrogás, mint ahogy a nép nevezi. Az este leszálltával az emberhangtalan jégmező megelevenedik. Eleinte tompa nyögések, pengő pattogások hallatszanak, majd egyszerre, egész váratlanul rettentő mennydörgés bömböl bele a kisebb hangok zűrzavarába. Sokáig halljuk még messze dübörögni, amint a repedés végig nyilallik az egész tavon. Máskor meg messziről hallunk megindulni éles, süvöltő hangot, amely felénk közeledik, aztán egyszerre megváltoztatja a hangmagasságot, s tompa morajjal némul el valahol a messzeségben. A felénk közeledő repedés hangja magas, a tőlünk távolodóé alacsony, amit könnyen magyarázhatunk a hanghullámok forrásának gyors közeledésével vagy távolodásával. A durrogás zaja messze, 1 JÓKAI MÓR egyik regénye nyomán terjedt el a közhiedelemben az a téves vélemény, hogy a dörrenő repedéssel mindjárt olyan széles nyílás támad, amibe egy ember is belefulladhat. Ilyen széles, nyilt repedést nem is látni a tavon. Ha a repedés már 20—30 cm. szélesre kitágult, akkor rendesen keményen be van fagyva. A nép ezt nem is nevezi rianásnak, mint ahogy kedves mesemondónk leírta; a rianás egészen más tünemény. A nép ezt durrogásnak és repedésnek nevezi.
