A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
90 alakjában rekeszti el a péeselyi medencze vízválasztójáról jövő vizeket. A törések és a változatos kőzet egyenetlen keménysége miatt igen tagozott itt a dombvidék, sok kis forrás fakad fel s csinosan bevágódott völgyek nyilnak bele a kanyargó fővölgybe. Ezt a fiatalos bevágódást, igazi V alakú keresztmetszettel Törökvölgy név alatt különíti el a lakosság. Nagy esésben szakad ebbe bele a Nyúl-völgy alsó szakasza s ott már megszűnik a I ! alakú, kanyónszerű keresztmetszet és V alakja váltja fel. A Nyúl-völgytől nyugatra magában áll az Eduard-hegy 315 m magas, dolomit monádnokkja. Tőle északra lefolyástalan kis horpadás van, mint köves, gyéren gyöpös dolomit-pusztaság. Kétségtelenül deílácziós mélyedés. A nép Vízverte-laposnak nevezi. A következő nagy aszó a Somberek-hegy felől jön két ágban. A nyugati, a Vízvertes-árok már a Kabhegy bazaltjáról is szed fel vizet, a keleti a Minnadombárka még tisztán dolomitról jön. A kettő egyesüléoe után éppen olyan völgy lesz, mint a Nyúl-völgy, csak nagyobb, szélesebb. Ez a szenilis kanyon azonban egy dologban különbözik az előbbitől. Ennek a fenekén egy fiatal árok húzódik végig, egészen friss V alakú bevágással Ez nagyon feltűnő a kis kanyon széles fenekén. A Nyúl-völgyben is megvan egy darabig, de aztán hiányzik. Ezt az egész völgyet Vízvertes-ároknak fogjuk nevezni. Ennek a legalsó szakasza nem ifjodott meg. Kinyílik szélesen, szenilisen a nagyvázsonyi magas medenczére s eloszlik a kis kanyon is, meg a völgytalp fiatal árka is, minden feltűnés nélkül. Tőle nyugatra az utolsó ilyen jellegű árok a Káváskuti-árok. Csakhogy ez már a Kab-heg}' bazaltjáról jön. Igaz, hogy forrásainál, illetőleg az aszók völgyfejénél egy darabon denudálódott a vékony lávatakaró a dolomitról, de ez kis hely. A Kab hegy erdeiből jövő esővíz jókora része ebbe az árokba jut. Amint az árok elhagyja a bazaltot s a dolomitba ér, mindjárt szétterül, elvész egy deílácziós horpadásban, aztán megint újra kezdődik a Vízvöröstó nyugati oldalán, de csak egy kis darabon. Még a dolomiton egészen szétzüllik s belevész az egyenetlenül denudált felszín horpadásaiba. Az 1 : 75,000 es katonai térkép meglehetősen hamisan ábrázolja. A Vízvöröstó 1 olyan deílácziós mélyedés, mint amilyen az Eduard-hegy mögött van, meg amilyen a Kornyi tó a Kállai medenczében. Van még itt a környéken néhány ilyen. A tó fenekén terra-rossához hasonló vöröses laterit van, ez nem ereszti át a vizet. Valami betöltött dolinára gondolok. Déli partjához egész közel szűk víznyelő töbör van, ahol a tó feles vize eltűnik. Nagyvázsony táján a fődolomit és a triász felvidék közt levő mélyedés már nagyon lemélyed. Annyira mélyen van már itt a tektonikus árok teknője, hogy a tapolczai öböl felől a pannóniai tenger mély öböllel ide benyúlt. Az öböl legkeletibb vége a Nyúl-völgy torkolata táján, tehát a Felső- és Alsó-Csepel puszta közt van. Mindjárt megértjük, hogy miért. Ha a Mencshely és Vigánt falvak közt elterülő Jakabfai erdő délnyugati sarkán álló vadászháztól egyenes vonalat húzunk Vöröstó faluhoz, onnan Alsó-Csepel-pusztán át Felső-Csepel puszta felé, de mielőtt odajutnánk, nyugatra fordulunk és vonalat húzunk körülbelül Pula faluig s aztán onnan egy dél felé irányuló vonallal visszatérünk a vadászházhoz, akkor olyan területet kerítettünk körül, amely tökéletes síkság volt eredetileg, tehát akkumuláczióval keletkezett. Igaz, hogy ennek a síkságnak a felszínén — a lösztől eltekintve — majdnem mindenütt pliöczénkori édesvízi mészkő van, de ez nem fek1 Ellentétben Vöröstó faluval nevezi így az idevaló nép.
