A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
91 hetnék ilyen tökéletes síkságban, ha nem képződött volna az akkori erózió bázisának szintjében. Tehát vagy már kitöltött síkság, vagy pedig tó volt itt. Mivel a geológusok (LÓCZY és VITÁLIS) véleménye szerint az édesvízi mészkő itt pannóniai rétegekkel váltakozik, Vigánt és Pula táján, azért bátran mondhatom, hogy benn a Csepelpuszták tájékán hasonló körülmények közt kellett lerakódnia az édesvízi mészkőnek s így a pannóniai tenger öblének eddig kellett benyúlnia. A pannóniai rétegek csak ott maradtak meg, ahol valami védelmezte őket. Itt az édesvízi mészkő védte, innen nyugatra pedig nagy foltokban bazalt. Az édesvízi mészkő-takaró, meg a rajta fekvő pulai bazalt a Tálodi erdőben hirtelen végződnek el egy északdéli vonallal. Meredek perem keletkezett itt s ezen lemenve Petend és Öcs közt, sőt még Petendtől délre is kiterjedő denudácziós inedenczébe jutunk. Északnyugat felé kinyúlik ez Taliándörögdig. Ennek a medenczének északi határolása 36. ábra. Kilátás Vöröstó falutól a Kab-hegy felé. bazalttakarókkal fedett pontusi rétegekből áll, délkeleti sarkán felmegy egészen a triasz-felvidék litéri töréséhez Szt.-Jakabfa felé, keleten pedig a szabályos édesvízimészkő-perem zárja el. A Veszprém vázsonyi tektonikus teknő tehát itt már nagyon lemélyed s a pannóniai tenger a lemélyedő teknőt betöltötte s tökéletes síksággá alakította át a tökéletlen síkság (peneplain) jellegű, denudált, abráziós felszínt. Tökéletes síkság jellege azonban csak addig maradhatott meg, amíg a nem védett pannóniai rétegek denudácziója el nem kezdődött. Amint ez megkezdődött, s különösen a petendi medencze kezdett bemélyedni, azonnal rovátkolás kezdődött az édesvízi mészkő takaró szélén. A meredek perem közepét a Tálodi erdő bazalttakarója fedi. A főbevágódásnak ettől vagy északra, vagy délre kellett kialakulnia. Mivel a Kab-hegyről jött le a legtöbb víz a perem közelében, kétségtelen, hogy iit keletkezett a legerősebb rováték s ez harapódzott aztán fölfelé, hogy a nagyvázsonyi források vizét is elvigye.
