A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Terminológia. Cidaroida. 93 díszítés, a harántszélek egyike azonban megmaradt és azt bizonyítja, hogy a szemölcsök között nem volt díszítés, mivel a scrobiculák összeolvadtak. E harántvarrat lapja árkos s a lemez vastagsága e helyen 0'6 mm (152. ábra). A kisebbik töredék (b) ugyanazokkal az általános sajátságokkal bír. A kúp átmérője 1'25 mm, a fennsíké 2'5 mm. Tizenöt bordája van. A lemez meridionális átmérője 5'3 mm. Csupán a haránt szélek maradtak meg; varratfelületei közül az egyiknek, valószínűleg az adapicálisnak befelé néző rézsűje van, a másik ellenben árkos. A lemez itt 0"6 mm vastag (150, 151. ábra). A példányok rokonsága. — Ambulacrális szélek hiányában a bordás púp vagy Miocidaris-ra, vagy Plegiocidaris-ra utal, minthogy azonban a harántvarratok jelzik, bogy a pánczél még engedékeny volt, ajánlatos az előbbi, streptosomás génusz mellett dönteni. Ha a díszítések hiánya csupán az összes extrascrobiculáris mezők elvesztőre vezetendő vissza, akkor a töredékek egyszerűen valamely összefolyó scrobiculákkal bíró faj scrobiculáinak részletei lehetnek, tehát a következőkben leírt cassiani fajok egyikéhez sem tartozhatnak. A permi fajok szóba sem jönnek. A M. vcrmcosus-sai összehasonlítva a szóban forgó lemezek kétszer akkorák, mint az e fajhoz tartozók bármelyike, míg a scrobicula a kúphoz s a fennsíkhoz viszonyítva nagyobb. Valószínűnek látszik, hogy e lemezek valamely eddigelé le nem írt fajhoz tartoznak; ha azonban csakugyan extrascrobiculáris díszítés híjján volnának, akkor e valószínűség bizonyossággá válna. Kétségtelen azonban, hogy ilyen töredékek nem jogosítanak új faj felállítására. Miocidaris sp. indet. ß. A leírt anyag. —• Interambulacrális töredék a Cserhát (Leitner udvar) cassiani rétegeiből. A példány leírása. — A példány a kúpból, a pup s a scrobicula egy részéből s két szomszédos scrobiculáris gyűrű részleteiből áll. A kúp összenyomott félgömbalakú, kissé átmetszett nyakkal, átmérői 1 mm és 0"85 mm. A lyuk nyílása a hosszabbik átmérő irányában megnyúlt. A fennsík átmérője körülbelül 1'2 mm. A bordák nem igen világosak, számuk körülbelül 16. A púp nem igen magas s gyengén homorú lejtővel ereszkedik le a scrobicula kissé besülyedt széléhez. Ha a scrobiculáris gyűrű töredékei körré egészítődnének ki s a szemölcsök változatlan nagyságban és elosztásban folytatódnának, akkor 20—24 nem lyukas szemölcsöt találnánk, apró dudorokkal váltakozva. Minden, a mi az egyes scrobiculáris gyűrűkből megmaradt, hasonló szemölcsökből és hasonló közbehintett dudorokból áll. A scrobicula átmérője legalább is 3'4 mm-re becsülhető. A példány rokonsága. — Adambulacrális szél bizonyítéka nélkül s a két interambulacrális töredék szemmelláthatólag szoros egyesülését tekintve nem lehet határozottan állítani, hogy a példány Miocidaris-hoz tartozik. Még bizonytalanabb volna azonban Plcgiocidaris- ra vissza vezetni. A töredék a M. Cassiani-hoz talán jobban hasonlít, mint a többi bakonyi fajok bármelyikéhez, csakhogy a scrobiculája kevésbbé besülyedt, a fennsík nem oly sokkal szélesebb a kúpnál, a scrobiculáris szemölcsök aránylag kisebbek s a varrat valószínűleg szorosabb, mint amannál.