A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
72 A halatonvidéki bazaltok. 72 Ebből nyilvánvaló tehát, hogy az i 1 m e n i t a most jellemzett földpátos bazaltban, a magnetit pedig az első helyen leírt bazanitoidban vált ki túlnyomólag. 1 Szépen bizonyítja ezt a megfigyelésemet a Tátika és a Szebike. Ezeknek a hegyeknek a bazális kőzete — mint már fentebb említettem — bazanitoid, a Tátika várkúpja és a Szebike egyik kúpja meg, a melyek különálló kis hegyekként ülnek a hatalmas bazanitoid-takarón, földpátos bazalt. A hegyalj kőzetében az ilmenit az üvegbázisra szorítkozik s csak trichiteket és tűket alkot, az említett kúpok kőzetében ellenben az ilmenit aránylag nagy kristályokban van meg s szabálytalan lapokban és foszlányokban is igen bőségesen fordul elő. Ezt a második kőzettípust, az ilmenites magnetites földpátos bazaltot szoros vérrokonság fűzi az előbbi kőzettípushoz, a magnetites-ilmenites bazanitoidhoz. Szépen kitűnik ez a rokonság a mellékelt (23., 24 és 25. ábrák) grafikonokból, a hol a komponensek az elemzések Tözvetetlen adatait fejezik ki linearis hosszakban. CAO 25. ábra. A Tátika-Várkúp földpátbazaltjának grafikonja. A Balaton-íelvidék bazaltos kőzeteinek túlnyomó nagy többsége a magnetitesilmenites bazanitoid és az ilmenites-magnetites földpátos bazalthoz tartozik, néhány hely bazaltos kőzete a limburgitos kőzettípushoz alkot átmenetet. 1 E dolgozatommal egyidejűleg SOMMERFELDT ERNŐ úrtól is megjelenik egy közlemény „Kőzetvegytani vizsgálatok a déli Bakony bazaltjain" czimen, a melyet LÓCZY LAJOS dr. úr, mint szerkesztő, lenyomatban szives volt nekem megküldeni. SOMMERFELDT úr e 20 oldalas értekezésben, a mely négy fejezetre, illetőleg 15 szakaszra oszlik, tulajdonképen az i 1 m e n i t-kérdéssel foglalkozik s azt írja, hogy HOFMANN K. azon állítását, a melyet annak idején ROSENBUSCH is némi kétséggel fogadott, hogy t. i. „a kisebb bazaltkúpok és a nagyobb bazaltkúpoknak meg piatoknak a felső része titántartalmú magnetitet (izerint), a bazalis része ilmenitet s a középső mind a két ásványt tartalmazza", az ő elemzései megerősítik. A Bakony bazaltos kőzeteire vonatkozó ismereteink fejlesztése érdekében sajnálom, hogy SOMMERFELDT úr nem vett tudomást .Adatok a Balaton-fölvidék bazaltos kőzeteinek ismeretéhez" czimű értekezésemről, a mely a Földtani Közlönyben még 1904-bcn s német nyelven is megjelent (noha arra, mint értesültem, a figyelmét is felhívták), mert láthatta volna, hogy az ilmenit-kérdésben hibás alapból indul ki, a mennyiben már ott kimutattam, hogy az ilmenit és a magnetit kiválása nem attól függ, hogy vájjon a láva a hegy bazalis a\agy tetőregiójában merevedett-e meg, hanem hogy az idősebb cmlésből keletkezett bazanitoidban a magnetit, a fiatalabb földpátos bazaltban az ilmenit van túlsúlyban. Sajnálom azért is, hogy SOMMERFELDT úr régebbi dolgozatomat nem vette figyelembe, a mi pedig irodalmi kötelezettség lett volna, mert meggyőződhetett volna arról is, hogy értekezésének mindjárt a kiindulási pontja, legelső állítása is hibás, ha a déli Bakony bazaltkőzeteit egységes lávaarból keletkezteti. mert hiszen már ezen régebbi dolgozatomban is háromféle bazaltos kőzetet: bazanitoidot, földpátos bazaltot és limburgitoidot mutattam ki s e kőzetfajok fő lelőhelyeit is megjelöltem. És kár, hogy SOMMERFELDT úr a magyar szakirodalmat, már a mennyiben az német fordításban is ren-
