Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
94 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 94 Norites gondola MOJS. Ptyckites acutus MOJS. » Dieneri ARTH. » Oppeli MOJS. Ptychitcs ftexuosus MOJS. » domatus HAUER » gibbus BEN. Orthoceras cf. campanile MOJS. A Veszprém és Nagyvázsony közti országúttól délre, mintegy 2 1/;; kilométernyire Nagyvázsony előtt, közel az alsócsepeli majorhoz, van a kagylósmész-czefalopodáknak KOVÁCS GYULA-ÍÓI negyven év előtt felfedezett régi, hírneves, nagyvázsonyi lelőhelye. A helyiség Magyarbarnag határában van és Kiserdő hegy a neve. A mencshelyivel egyező sárgás, rozsdabarna foltos, szilárd mészkőben valaha itt kis kőfejtők voltak és ezekben többször rendszeres kövületkeresések történtek, melyekből BÖCKH JÁNOS és MOJSISOVICS E., az ismeretes nagyvázsonyi czefalopoda-lajstromokat közölték. Most elhagyottan áll a kőfejtő és alig lehet valamit ezen a helyen gyűjteni. A barnagi mészkőben épp ügy, mint a mencshelyiben kevés fajnak temérdek egyénei vannak együtt. A következőket ismerjük innét: *Rhynchonella trinodosi BITTN. *Spirigcra trigonella SCHLOTH. * Spiriferina(Mentzelia)Mentzelii DUN sp. *Ceratites Richardii MOJS. » trinodosus MOJS » aviticus MOJS. » cf. subnodosus MOJS. * Balatonites Zitteli MOJS. Danubites sp. ind. Longobardites cf. breguzzanus MOJS. * Ptychites flexuosus MOJS. » cf. angusto-umbilicatus BÖCKH sp. » Oppeli MOJS. » gibbus BEN. sp. Acrodus sp. Ide tartozik még a Tótvázsony, Vászoly, Barnag és Vöröstó közötti mészkő-bérczes plató számos kisebb-nagyobb kagylósmészfoltja, amelyekből a ccratites, ptychites, hungarites, balatonites és daonella fajok közelebbről meg nem határozható töredékeit gyűjtöttük. Egy Daonella Sturi BEN. is származik innét. Mencshelyi kagylós-mész kibukkanások folytatásául ismertem föl azokat a magános mészkőponkokat, amelyeket a petendi erdőben Csicsó és Vigánt között az árkok fenekén és az árok közben, mindenfelől lösztől körülvéve fölleltem. Ezek 100 méterrel mélyebben fekszenek a Mencshelynél végződő Veszprém— nagyvázsonyi fennsík alatt. A fennsík nyugati peremét a Leányfalu, Pula és Mencshely között elterülő bazalt és édesvízi mésztakaró még szembetűnővé teszi. A löszszel és erdőtalajjal elfödött területen nem lehet az itteni kagylós-mészkibukkanások helyzetét pontosan kinyomozni; annyit mondhatok róluk, hogy összefüggnek a mencshelyi Csertető- és Zsellérbokrok nevű mészkő-börczökkel, valamint a csicsói erdőben levő szinklinálissal is, amelyben a lemezes-mészkőtől a tridentinus-mészkőig valamennyi közbülső emelet résztvesz. Csakhogy ezeknél jóval mélyebben egy derékszögű vonalakkal határolt árkos leszakadásban fekszenek. A petendi erdőben dolomitot, drapszínű és sárgásszürke márgás mészkövet és violafoltos, sárga, felső tridentinus (?) -mészkövet is találtam.
